Szent László királyunk – a különleges uralkodó, aki csodákat tett

Szent László 1077 és 1095 között uralkodott. Nevéhez fűződik I. István fia, Imre herceg és Gellért püspök szentté avatása.

2026. 02. 12. 16:49
Szent László király segíti a csatában harcolókat
Szent László király segíti a csatában harcolókat
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Szent László hermája. forrás: OSZK
Szent László hermája Forrás: OSZK

Több mint 200 évvel László halála után a székelyek harcba indultak a tatárok ellen. Amikor a túlerő láttán elkeseredtek, imádkoztak Szűz Máriához és Szent László királyhoz.
 

Ekkor egy hatalmas lovag jelent meg a csatatéren aranykoronával a fején, fegyverrel a kezében, és egyedül rohant a tatárok közé, olyan hatalmas erővel, hogy az ellenség elolvadt, mint viasz a tűzben – a hadviselők szerint ez Szent László szelleme volt. A csata alatt a váradi templomban a szent koponyaereklyéje eltűnt, majd a győzelem után visszakerült a helyére – és az ereklye a csata idején „izzadt” a történet szerint. 

Szent László uralkodásának jelentősége:
1. László megvédte a királyság határait a kunoktól, besenyőktől és más támadóktól.
2. Sikeres hadjáratai révén megszilárdította a Délvidék, valamint a horvát–szlavón területek magyar fennhatóságát.
3. Harci és katonai erényei miatt a magyar lovagi hagyomány egyik mintaképe lett.
4. Törvényei és politikája pedig a keresztény értékek terjesztését szolgálták. 

Szent László harcai a kunokkal (részlet a Képes Krónikából)

„László király azt mondotta vitézeinek: »Jobb nekem, ha veletek együtt meghalok, semhogy rabságban lássam feleségeiteket és gyermekeiteket.« Így szólt és könnyezett; aztán vörös zászlójával elsőnek támadott a kunok táborára. Az Úr szétszórta a kunokat a magyarok színe előtt. László király így kiáltozott vitézeire: »Ne öljük meg ezeket az embereket, fogjuk el őket; hadd éljenek, ha megtérnek.« Kapolcs és a főemberek elestek, mások igen sokan rabok lettek; senki se menekült közülük, csak egy Eszembó nevezetű szolga.”

 

Részlet Szent László törvényeiből

12. Ha valamely szabadot vagy rabszolgát lopáson érnek, akasszák fel. Ha pedig, hogy meneküljön az akasztófától, a templomba menekül, kihozván őt a templomból, vakítsák meg. Az olyan rabszolga pedig avagy szabad, aki libát vagy tyúkot lop, fél szemét veszítse, s amit lopott, adja vissza.
   14. Ha valamely szabad ember tíz dénár értékűt lop, akasszák fel, ha tíz dénárnál kisebb értékűt lop, a lopott értéket tizenkétszeresen adja vissza, és egy ökröt fizessen. 

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.