Szent László király csontjára bukkanhattak egy mezőkövesdi plébánián

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Évtizedeken át egy fémdobozban őrizték azt a csonttöredéket, amely a legújabb tudományos vizsgálatok szerint nagy valószínűséggel Szent László király földi maradványaihoz tartozik. A mezőkövesdi plébánián előkerült ereklye korát és genetikai állományát is megvizsgálták, az eredményeket pedig november 16-án, Budapesten ismertették a kutatók. A felfedezés újabb adalékkal szolgálhat az Árpád-házi uralkodó és a hozzá kötődő ereklyék történetéhez.

2026. 11. 18. 9:52
Szent László király csontjára bukkanhattak egy mezőkövesdi plébánián
Fotó: Wikipedia/Képes krónika - 93.oldal - Szent László, a lovagkirály.jpg

Hogyan maradhattak fenn Szent László ereklyéi?

I. László 1077 és 1095 között uralkodott Magyarországon. A később lovagkirályként tisztelt uralkodó alakja a magyar történelmi és vallási hagyomány egyik meghatározó részévé vált. Nevéhez számos legenda, templomábrázolás és középkori történet kapcsolódik. Halála után Váradon temették el, szentté avatására pedig 1192-ben, III. Béla király uralkodása alatt került sor.

A novemberi tudományos rendezvényen Solymosi László történész arra emlékeztetett, a középkori szentté avatások során az elhunyt földi maradványait gyakran kiemelték eredeti sírjukból, majd méltóbb, díszesebb nyughelyen helyezték el. Ez egyúttal lehetőséget teremtett arra is, hogy a csontok egyes részeit ereklyeként külön őrizzék.

Szent László tisztelete a középkorban széles körben elterjedt. Ereklyéi különböző templomokba és egyházi központokba kerültek, miközben a váradi sírhely története is számos fordulatot vett. A sírt 1565-ben feldúlták, az ereklyék egy része azonban más helyszíneken továbbra is fennmaradhatott.

A legismertebb Szent László-ereklyét ma a győri székesegyházban őrzik. A díszes fejereklyetartó, a Szent László-herma a magyar középkori ötvösművészet egyik legjelentősebb alkotása, és évszázadok óta a király tiszteletének fontos tárgyi emléke.

A mezőkövesdi csonttöredék azonosítása azért különösen jelentős, mert a győri fejereklyével végzett genetikai összehasonlítás révén újabb, tudományosan is vizsgálható maradvány kapcsolódhat Szent László személyéhez.

Film is készülhet a különleges felfedezésről

A kutatás nem zárul le az ereklye eredetének vizsgálatával. A szakemberek a csonttöredék történetét, valamint a Szent Lászlóhoz kötődő további ereklyék sorsát is szeretnék feldolgozni.

Mende Balázs Gusztáv, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetének paleoantropológusa a november 16-i rendezvényen arról beszélt, a mezőkövesdi lelet történetéről fikciós elemeket is tartalmazó dokumentumfilmet terveznek készíteni. A forgatás során felkeresnék azokat a településeket, templomokat és gyűjteményeket, amelyek Szent László ereklyéinek történetében szerepet játszottak. A fémdobozban őrzött csontdarab eredete ma már jóval több, mint egy régi felirat állítása: a történeti adatok, a kormeghatározás és a genetikai eredmények egyaránt Szent László király személyéhez kötik.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.