Hangja a világűrben is hallható

Tegnap este a budai Fonóban bolgár népdalokat hallhatott a közönség a bolgár táncház műsorában a negyedik alkalommal Magyarországra látogatott Valja Balkanszka előadásában. Az énekesnő három évtizeden át a Rodopei Állami Népi Együttes tagja, szólistája volt. Ma már nyugdíjas, de rendszeresen fellép hazáján kívül a világ minden pontján. Bulgáriában érdemes művész, az I. művészeti olimpián Los Angelesben nagydíjas művésznő arról híres, hogy a NASA az ő tolmácsolásában lőtt fel a világűrbe egy bolgár népdalt, sok más zenei felvétellel együtt a hetvenes évek végén.„A bulgáriai Rodope-hegységben, egy hét házból álló kis településen születtem” – mondja Valja Balkanszka. Gyermekkorában megragadta őt, hogy az egész környezete énekelt: szüleinek szép hangja volt. Mikor az emberek összegyűltek a fonóban, bolgár népdalokat hallott, s innen származik a bolgár népzene iránti szeretete. Ezek a tradíciók még ma is élnek a falvakban, például esküvőkön, különféle munkavégzések alkalmával. A legtöbbet iskolai tanítójától tanulta el, aki minden reggel az órák előtt pár percig népdalokat énekeltetett a gyerekekkel.Műsorának összeállításáról az énekesnő eljárulja, hogy nincs előre megszabott programja, zenész kollégája elkezdi a dudajátékot, s ő bármelyik dalba be tud kapcsolódni. Harminc évig a Rodopei Állami Népi Együttes kórusának tagja, majd szólistája volt, zenekari és dudakísérettel is énekelt. Ma már csak az utóbbi kíséretével szólaltatja meg a dalokat. Régóta dolgozik együtt jelenlegi állandó partnerével, Petar Janevvel, akivel egymás pillantásából olvasni tudnak.„Kizárólag rodopei dalokat adok elő, számuk háromszáz felett van – mondja Balkanszka -, bár a többi bolgár tájegység dalait is kedvelem.” Sok lassú dalt énekel, amelyek emberek találkozásáról, elválásáról, az emberek vendégmunkába indulásáról, a török rabságról szólnak. Döntően szerelmes témájú az általa tolmácsolt népdalanyag. Van köztük szomorú, van vidám és vannak hosszabb lélegzetvételűek. Pentaton stílusúak, zömmel kétnegyedesek. Előadásmódja autentikus, úgy interpretálja a dalokat, ahogyan a nép ajkán is megszólalnak, feldolgozások nincsenek a műsorán.Koncertjein a közönség kérni is szokott dalt a művésztől, és legtöbbször azt a dalt kérik, amelyet „elküldtek” a világűrbe. 1972 óta van a repertoárján ez a népdal. Számos érdekességet említ vele kapcsolatosan Valja Balkanszka. Nem stúdiófelvételről van szó, hanem egy mezőn készült! Egy vajdáról szól, aki hajdut volt (a törökkel szembeni ellenálló), s aki a népét szerette volna megmenteni. A felvételt sok ezer népdal közül választották ki Amerikában – úgy találták, hogy ez a legföldiesebb és egyben leglégiesebb – és a Voyager 1 és 2 űrszondával más zenékkel együtt (Beethoven, Strauss, Sztravinszkij), és földi hangok (kutyaugatás, gyereksírás stb.) kíséretében fellőtték a világűrbe a hetvenes évek végén. A lemezen egyébként ez a bolgár dallam az egyetlen Európából származó népdal, és erre magától értetődően nagyon büszke.Időnként fiatal énekesnők – bolgárok és külföldiek – felkeresik, hogy tanítsa meg nekik a csodálatos népdalokat, s ilyenkor szívesen átadja azt a tudást, amelyet évtizedek tapasztalatával összegyűjtött. „Ez a mostani a negyedik magyarországi látogatásom” – így az énekesnő. Először 1994-ben járt Budapesten. Egy évre rá a diósgyőri Kaláka-fesztiválon lépett fel, két éve hat koncertből álló turnén vett részt. A budapesti Bolgár Kulturális Intézet meghívására érkezett most, hogy részt vegyen a május 24-e, a bolgár kultúra és művelődés, szláv írásbeliség napja alkalmából rendezett ünnepségsorozaton. Kedden, május 23-án este a Fonóban ad koncertet, a bolgár táncház keretében.