Márta művészeti köztársasága

Különös hangulatú sajtótájékoztatót tartott tegnap az Új Színház melletti lakatlan háztömb udvarán Márta István és a Művészetek Völgye eseménysorozatának otthont adó Balaton-régióban fekvő négy település (Kapolcs, Vigándpetend, Taliándörögd, Monostorapáti) polgármestere. A július 14. és 23. között megrendezendő fesztivál idén tizenkettedik alkalommal várja látogatóit. Ennek ellenére a „0. év” címet kapta. Az első hallásra meglepőnek tetsző arculatváltásról, valamint annak indokairól faggattuk Márta Istvánt.„Tizenkettedik év mint Művészetek Völgye, de nulladik mint falufejlesztési program” – magyarázza Márta István. Mintegy másfél évtizedes folyamatot szeretnének beindítani, amely első lépcsőben Kapolcs arculatát igyekszik megújítani, figyelembe véve a település földrajzi adottságait, meglévő kulturális kincseit, az itt élők mentalitását. Infrastrukturális fejlesztésekkel szándékoznak javítani a jelenlegi életminőségen, s ezzel fellendíteni a több mint egy évtizede megpezsdült kulturális turizmust. Sétautak, terecskék, a falut elkerülő főút építése, útjelző táblák, padok, szemetesek, lámpaoszlopok felállítása, a pusztuló emlékek megóvása szerepel a tervek közt.Ez utóbbira szolgál példaként az a tizennyolcadik században emelt vízimalom, amelynek rekonstrukciója a vége felé közeledik, s a nagyközönség június 16-án, a Kézművesek Völgye nyitónapján láthatja működőképes állapotban. Kétnyelvű utcanévtáblák segítik majd az ide látogatókat. „Annak ellenére, hogy az ötvenes években több utcát átkereszteltek, a helybeliek változatlanul azok régi elnevezéseit használják. Az ide érkező turisták tájékozódását megkönnyítendő magyar és kapolcsi táblákat egyaránt elhelyezünk a faluban, vagyis mind a régi, mind az új név olvasható lesz majd” – mesél a tervekről Márta István, miközben áttér egy általa kidolgozott koncepcióra, amelynek szempontrendszerét követve minden hazai kistelepülés képes a megújulásra, a rá jellemző hagyományok továbbvitelével együtt. „Idealisztikusnak tűnhet, azonban nélkülözhetetlen az egyes emberek elszánt akarata, s a legszélesebb körű öszszefogás egyaránt. Ha ezzel rendelkezik egy település, praktikus lépések sora válik szükségessé. Ilyen egy digitális térkép elkészíttetése, amelynek köszönhetően mi pontos információkhoz jutottunk Kapolcs valós állapotáról. Ennek alapján úgynevezett érték-, illetve hibatérképet rajzoltunk. Az előbbin a megőrzésre érdemes épületek, tárgyi és természeti látnivalók szerepelnek, míg a másik azokat tartalmazza, amelyektől lehetőség szerint meg kellene szabadulni.” E dokumentációk nyomán kezdtek álmodozni arról, hogyan is nézzen ki a jövőben a falu. A tervek a település lakóival történt folyamatos egyeztetés alapján nyerték el végső formájukat. „Elkészült a költségbecslés, továbbá a prezentációs anyag, amelyekkel felkereshetjük a reménybeli mecénásokat, pályázhatunk állami pénzekre.A szponzorok neve minden esetben szerepelni fog az általuk támogatott építményeken” – ígéri Márta István, majd így folytatja: „E jövőbe mutató tervek már nem egy kistelepülés polgármesterének érdeklődését felkeltették, azonban sajnálatos módon még egyetlen illetékes minisztérium sem mutatott érdeklődést a megvalósítás támogatására.Nagyon hálásak vagyunk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a fesztivált segítő költségvetéséért, azonban szeretnénk, ha a faluarculat-fejlesztő programunkat is – amelyek szerintem nélkülözhetetlenek az európai uniós csatlakozásunkhoz – hasonló odafigyeléssel fogadnák egyéb minisztériumok. Nem úgy, mint Veszprém megye a Művészetek Völgyét. Tizenkét év alatt mindössze nyolcszázezer forintot kaptunk a megyétől, tavaly kettőszázezret. Az idén semmit. A támogatást természetesen minden esetben visszaforgatjuk a megyei fellépők költségeire. Mi mindig is régiós eseménynek tartottuk magunkat, s a megyei vezetők is büszkélkedtek velünk. Amennyiben a helyzet nem változik, én anynyit mondhatok: erre a tíz napra nem kívánunk a megye részeként működni, hanem független művészeti köztársaság módjára.Az elhangzottakkal kapcsolatban megkérdeztük Talabér Mártát, a megyei közgyűlés alelnökét, a Veszprém Megye Kultúrájáért Alapítvány elnökét, aki elmondta: a kultúra finanszírozására szánt összeget idén kivették a megyei közgyűlés költségvetéséből, s azt a Veszprém Megye Kultúrájáért Alapítvány kezelésébe utalták. Pályázati úton így az addigiaknál több pénzt, összesen húszmillió forintot oszthattak szét. E döntéssel – fogalmazott az elnök asszony – áttekinthetőbbé kívánták tenni a gazdálkodást.A Kapolcsi Kulturális és Természetvédő Egylet (a fesztivál működtetője) nem pályázott. Márta István elmondása szerint azért nem, mivel ő is tagja volt a kuratóriumnak, s így etikátlannak érezte volna, ha megteszi.