A szegedi táncosok kálváriája

A Szegedi Kortárs Balett vezetői, Pataki András igazgató és Juronics Tamás művészeti vezető május 30-án, az ősszel induló, következő színi évaddal kapcsolatos tervekről, szerződésekről készültek tárgyalni Korognai Károllyal, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatójával. A megbeszélés igen rövidre sikeredett, ugyanis a direktor közölte: mivel felújítják a kamarateremként szolgáló Kisszínházat, a balettnek nem lesz jövőre bemutatója. Ennek következtében a vállakozóként alkalmazott táncosok munkaszerződése sem került megújításra. A radikális döntés miatt 11 balettművész került az utcára a színházi évad végén.– A szerződések meg nem hoszszabbítása nem jelenti azt, hogy ne ismernénk el a Kortárs Balett igen magas művészi színvonalú munkáját – mondja Korognai Károly direktor. – Muszáj azonban szembenéznünk a számokkal. Az a jó előadás, amelyet telt házak előtt lehet játszani. Figyelembe véve a rendelkezésre álló előadótermet, ki lehet számolni, hányszor kerülhet közönség elé egy produkció. A Kortárs Balett előadásai a Kisszínházban telt házak előtt mentek, azonban a nagyszínpadon csak kevésszer lehetett játszani őket, tekintettel az alacsony érdeklődésre.A színházigazgató hangsúlyozza: nem szüntette meg a balettegyüttest, de nem tud előadásokat biztosítani számára, ezért nem kínált szerződést a táncosoknak. Felmerül a kérdés, hogy e kényszerű döntést miért az évad végén kellett meghozni, amikor az érintetteknek már nincs esélyük más társulatnál elhelyezkedni. Korognai Károly felvilágosít, hogy ő is csak az április 5-i közgyűlési határozat után értesült a Kisszínház rekonstrukciója megkezdésének időpontjáról.A Szegedi Kortárs Balett önállósulási törekvéseiről hosszú cikkben számoltunk be olva-sóinknak. Minden bizonnyal ez az a pont, amely elindította a lavinát, s félő, hogy maga alá temetheti a táncegyüttest. Pataki András és Juronics Tamás kész tervet nyújtottak be az önkormányzathoz, amelyben a Korzó mozit mint Kortárs Zóna elnevezésű, összművészeti befogadócentrumot képzelték el, s ahol a Kortárs Balett is működhetett volna.Ványai Éva alpolgármester az önkormányzat véleményét tolmácsolja, amely szerint „a testület nem ellenzi a Kortárs Balett önállósulási törekvéseit”. Az együttes, illetve a város vezetőinek elképzelése megegyezik abban, hogy több funkciós kulturális centrummá alakítsák a Korzó mozit, s ebben működne a balett-társulat is. Úgy fest, a balett tagozat vezetői már jó előre gondoskodtak az őket később sújtó helyzet megoldásáról, amelyet egyik állandó játszóhelyük, a Kisszínház bezárása okozott.– Visszautasítom, hogy nekünk a Kisszínház volt a fő játszóhelyünk. Több prózai előadás futott ott, mint balettest – hangsúlyozza Pataki András. – Az angyalok suttogása, A csodálatos mandarin című produkciónk rendszeresen telt házak előtt ment. Természetesen magam is tudnék említeni olyan prózai előadásokat, amelyekre alig-alig keltek el a jegyek. Tisztában vagyunk azzal, mi rétegműfajt képviselünk.– Az önkormányzat csak a színház balett tagozatának a fenntartója, a Szegedi Kortárs Balettnek nem, mivel a társulat alapítványi formában működik – fogalmazza meg a város vezető testületének véleményét Ványai Éva alpolgármester. – Tagjaikkal vállalkozói formában kötött megállapodást a színház. A közalkalmazotti szerződéssel rendelkező balett tagozatos táncosok életében semmiféle változás nem történt. Természetesen vannak olyanok, akik a balett tagozatnak is és a Kortárs Balettnek is tagjai.– A Kortárs Balett nem más, mint a Szegedi Nemzeti Színház balett tagozata – jelenti ki határozottan Pataki András, majd feleveníti az esetet, amikor nyolc esztendővel ezelőtt, hogy könynyítsenek az akkor még Szegedi Balett nevet viselő együttesen, öt pár táncosi státust hoztak létre, az opera tagozat alá rendelve. – Az oda felvett művészek vitték színre a zenés előadások koreográfiáit. Tulajdonképpen ekkor kaptuk meg a tagozati önállóságunkat. A Szegedi Kortárs Balett elnevezés amolyan művésznév, amely utal az együttes stílusára. A vállalkozói szerződések elterjedése tendencia a honi színházvilágban. „Korognai Károly igazgatóként közalkalmazott, ám rendezőként vállalkozói szerződés köti a szegedi színházhoz” – figyelmeztet Pataki András.– A színház a működési szabályzata szerint rendelkezik tánckarral, továbbá balettegyüttessel – ad felvilágosítást Baranyi Irén, a színház gazdasági igazgatója.– A balett három tagja, valamint minden tánckari művész közalkalmazotti szerződéssel rendelkezik, akárcsak a balett tagozat két vezetője, Pataki András és Juronics Tamás, bár ők táncművészi feladatukat már külön vállalkozói szerződés szerint végzik. A Kortárs Balettért egy magánalapítvány, amelyet azért hívtak életre, hogy segítsen megoldani mindazt, amit a színházi kötöttségek nem tesznek lehetővé. Minden esetben ezen az alapítványon keresztül pályáznak, kifelé mégis úgy kommunikálnak, mintha a Szegedi Nemzeti Színház balett tagozata lenne a Kortárs Balett – fogalmaz a gazdasági igazgató. – Ugyanakkor a színház költségén jutnak többek között próbahelyhez, irodához, számítógépekhez, műszakhoz. Nevük ennek ellenére nem árulkodik a nemzeti színházhoz való kötöttségről.– A balett tagozat éves költségvetése 85 és 100 millió forint körül mozog – tájékoztat Korognai Károly. – A sajtóban emlegetett 35 millió az az összeg, amelyre kiválásukat követően igényt tart az együttes.Az alpolgármester a Kortárs Balettért Alapítványról elmondja, hogy bevételéből az együttes semmit nem adott át a színháznak, tehát nem járult hozzá saját működési költségeihez.– Alapítványunk a szegedi balett tagozat támogatásának érdekében jött létre – magyarázza Pataki András. – A céltámogatások összegét, amelyeket például produkciók létrehozására kapunk, rendre átutaljuk a nemzeti színház számlájára. Az együttes tag-jainak semmilyen szerződése nincs az alapítvánnyal, csak a színházzal, illetve a szabadtéri játékokkal, tehát világos, hogy nem a Kortárs Balettért Alapítvány működteti a társulatot. Nagyon erős a gyanúnk, hogy a megszüntetésünkkel felszabaduló pénzöszszeggel akarja a színház vezetése, ha csak ideig-óráig is, „betömni” a teátrum költségvetésében tátongó pénzügyi lyukakat – véli a balettegyüttes igazgatója, s tisztázza: nem kívánnak anyagi támogatást a kulturális minisztéri-umtól, hiszen a színház költségvetésének rájuk eső hányada biztosítja a működésüket. Ők a létüket, s ezáltal a honi kultúra egy kis részét érzik végveszélyben.– Nem sérülne érezhetően a költségvetésünk, amennyiben a Kortárs Balett kiválásával elvonnának tőlünk 35 millió forintot – hangsúlyozza a színház igazgatója. – A balett vezetői régóta hangoztatják azon véleményüket, amely szerint elképzelhetetlennek tartják további működésüket a Szegedi Nemzeti Színházon belül. Tudomásul vettem. Nem sértődtem meg. Ha menni akarnak, vihetik a 35 milliót is.– Kényszerűségből merült fel a színházból való kiszakadás terve, hiszen a teátrumban kiválóak technikai lehetőségeink, s itt tizenhárom sikeres év áll mögöttünk – magyarázza Pataki András. – A továbbiakban is Szeged városában szeretnénk folytatni működésünket.Korognai Károly keresi, és ígéri, hogy meg fogja találni a módot, miképpen tud segíteni a szerződés nélkül maradt táncművészeken. A kulturális tárca nem vállalja a Szegedi Kortárs Balett fenntartását, de megfontolja, hogy milyen anyagi segítséget tud adni az együttesnek programfinanszírozással vagy egy épület táncszínházzá alakításával.