Nemzeti filmszínház készül

A magyar kormány tavaly nyáron úgy határozott, hogy megmenti az Uránia mozit attól, hogy a bezárt hagyományos kereskedelmi mozik sorsára jusson. Ekkor született meg az Uránia Nemzeti Filmszínház-koncepció, amely szerint a főváros egyik legrégibb, patinás műemlék mozijából magyar és művészfilmek mozija lesz. A napokban pedig megszületett az Uránia Nemzeti Filmszínház-pályázat eredménye is. Eszerint Mányi István építész tervei szerint újul meg a szép műemlék épület.Ács Tamás, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma államtitkára, a pályázatokat elbíráló bizottság elnöke elmondta: egyszerre több égető problémára is megoldást kellett találniuk. Megmenteni egy műemlék mozit a bezárástól, amelynek kezelői jogaival a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendelkezik. A cél így nem is lehet más, mint a műemléki épület teljes rekonstrukciója. Az Uránia Filmszínház ugyanis olyan belső átalakításokon ment át, amelyek torzították a belső tereket, s megtörték a ház egykor egységes hangulatát. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium tervpályázatában ugyanakkor meghatározóan fontosnak tartották, hogy a tervezők két kamaraterem kialakítási lehetőségeit is oldják meg, s emellett helyezzenek el egy művészkávéházat is, amelyre az első emeleti galéria egyébként tökéletesen alkalmas.A minisztérium a meghívásos és jeligés pályázatra öt neves építészt kért fel: Előd Ákost, Nagy Bálintot, Szilágyi Antalt, Mányi Istvánt és Bokor Pétert. A pályaművek leadásától az eredményhirdetésig a bírálóbizottság csak a jeligéket ismerte, s nem tudta, melyik pályamunkához kinek a neve tartozik az öt jeles építész közül. Ács Tamás elnöklete alatt öt neves szakember alkotta a bizottságot, személyük is garantálta, hogy a műemlékvédelmi szempontok primátusa maradéktalanul érvényesül az elbírálás során. A Magyar Építőművészek Szövetségét Jahoda Maja, a Budapesti Építőművész Kamarát Reimholtz Péter képviselte. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma műemléki főosztályáról Lőrincze Zsuzsa, a filmművészeti főosztályról Reichenberger János, a beruházási főosztályról pedig Kőszegi Antal építészmérnök vett részt a zsűri munkájában. S bár mindegyik pályázó értékes anyaggal szerepelt, a bizottság egyhangúlag a Mányi István építész által vezetett Mányi Építész Stúdió tervét fogadta el. A jegyzőkönyv szerint azért született ennyire egyértelmű döntés, mert Mányi István munkája a pályázati kiírásokon is messze túlmutatva, szervesen kapcsolódott az épület alapvető funkcióihoz és a műemléki előírásokhoz. Figyelembe vette például, hogy a filmvászon mögött van egy színpad, amely lehetővé tette, hogy bizonyos terek összekapcsolásával a főiskola is részt vehessen a filmszínház művészeti tevékenységében vizsgamunkák, diákok által rendezett színdarabok bemutatásával. A nyertes pályamunka a lehető legeredetibb módon oldja meg a kis kamaratermek elhelyezését: a pinceszintre helyezi őket. Így az eredeti mozitér szinte sértetlenül éledhet újjá. Mányi István arra is gondolt, hogy a mozgáskorlátozottak akadálymentesen juthassanak be az épületbe, s használhassák annak minden helyiségét. A győztes nem pihenhet a babérjain – fejezte be mondandóját Ács Tamás. – Rövid időn belül be kell nyújtani a hatóságoknak az engedélyezési tervdokumentációt, s szeptember végéig kivitelezőt is kell találnia. Ám ha ez sikerül, minden esély megvan arra, hogy az épület az eredeti elképzeléseknek megfelelően a 2001-es magyar filmszemléig elkészüljön.