Árvaföld poétája

„Harangszavú szabadság... / de jaj, a csizmák itt menten széttapossák” – írta Buda Ferenc egy 1957-es töredékében. A költőt az 1956-os forradalom után egy évre bebörtönözték a Rend, a Pesten esik a hó és a Tizenöt éves halottak című verseiért. Utána három évig segédmunkás Pesten. Pusztavacsi, kerekegyházi tanítóévek után telepedett le feleségével, hat gyermekével Tiszakécskén. Ritkán jelentek meg kötetei, ami a háttérbe szorítottságán túl szűkszavúságának jele. A Füvek példája, az Ébresszen aranysíp hibátlan szavú költő műve. Az 1992-es Hatalmam: nyugalom című összegyűjtött kötetben a tiltott versek is napvilágot láttak. Erdélyi János filmrendező komoly tehetségpróbáló feladatnak tekintette, hogy portrét rajzoljon a költőről.A versek önmagukért beszélnek. A mozgókép művésze így nem tehet mást, mint hogy körüljárja a Kecskemét környéki tanyavilágot, Buda Ferenc házát, udvarát, a sokat mondó tárgyakat, amelyek körülveszik. Mindeközben Buda Ádám, a költő zenész fia apja megzenésített verseit adja elő. Hujber Ferenc eszköztelenül szólaltatja meg a költeményeket. A címadó Árvaföldet maga Buda Ferenc mondja el.Erdélyi János lapunk kérdésére bevallja, hogy a Buda-film elkészítése teljes mértékben az operatőr, Bodnár Imre kezdeményezésére született. Ám a sors jelét érezte a fölkérésben, ugyanis középiskolás kora óta nagyra becsülte és szinte naprakészen figyelemmel kísérte Buda Ferenc költészetét. A rendező a költővel személyesen a filmforgatás kezdetén találkozott, mégis úgy érezte, hogy mindig is közelről ismerte. „Ami egészen különleges – hangsúlyozta Erdélyi –, de kifejezetten üdítő volt Buda Ferencben, hogy mentes a legcsekélyebb póztól is. Még azoktól a népi vagy népies attitűdöktől is, amelyeket az ember kiemelkedően tehetséges, kiváló embereknél is fölfedez. Ha másban nem, abban, hogy igyekeznek a környezetüket a bútoroktól kezdve a használati tárgyakig, akár nagy ízléssel is bár, de kissé kimódoltan a művészetükhöz, a világnézetükhöz illeszteni. „Buda Ferencben az is tetszett, hogy a tanyáján a legmodernebb amerikai biciklire van fölakasztva a Kecskemét környéki tanyavilágban megszokott fűzfakosár. Egész életében az egyszerűség, a praktikum, a póztalanság él együtt. Nem fél attól, hogy a kor- és célszerű tárgyak esetleg megzavarják a népi-nemzeti költőről kialakult irodalmias összképet” – meséli a rendező. A filmben Buda Ferenc szájából hangzik el: „Azóta merem kimondani, hogy egy vagyok a tanyasiak közül, és ide tartozom, amióta velük, a tanyasi emberekkel együtt élek. Amióta a mindennapjaikat megosztják velem, és én is életük szerves részévé váltam.”Az eszköztelenségében is sokatmondó tárgyi világ megkönynyítette a rendező, Domonkos László társrendező, Bodnár Imre operatőr, s Kabdebó Katalin vágó munkáját is.– Félre ne értse – hangsúlyozza Erdélyi János –, tisztában vagyok azzal, hogy ezek az ornamentális jelenségek nem egyértelműen jeleznek művészi nagyságot: sok kiváló művészt és kiváló embert ismerünk, akik nagy pozőrök is. Viszont Buda Ferenc egyszerűsége és tisztasága benne van a verseiben is. Buda Ferenc költeményei is olyanok, mint a homokon futó biciklije. Nem véletlenül férkőznek oly közel a lelkünkhöz, mert ahogy a mindennapjaiban egyszerű és tiszta, ugyanúgy a soraiban is az.– A sok meghatározó élmény között is rendkívüliként raktározom el azt az ajándékot, hogy vele együtt lehettem és dolgozhattam. S ha úgy érzi, hogy a filmnek sikerül az art mozihálózat nézőivel is megértetni azt, amit elmondtam, az a felsorolt munkatársaimnak is köszönhető – tette még hozzá Erdélyi János.