Utcaneveinkről

Nemrégiben levelet hozott a posta; ebből idézem: „Tisztelt Tanár Úr! Szíves felvilágosítását kérem az utcanevek helyesírására nézve, ugyanis e tekintetben következetlenségeket tapasztalok.”Nos, utcaneveink két részből állnak. Hátul vannak az úgynevezett utcanévi utótagok: utca, út, tér, köztér, körút, fasor, köz, lépcső, park, rakpart, sétány, sugárút és még számos más szó, ha utcanévi értelemben használjuk. A budai Várban van például egy Anjou bástya nevű utca. – A tulajdonképpeni névadó elemek az utótagok előtt helyezkednek el, s így lesz: Váci utca, Múzeum körút, Bartók Béla út, Bécsi kapu tér meg a többi mind, szerte az országban.Az utcanevek írásában tapasztalható ingadozások közt a leggyakoribb az, hogy a névtáblákon olykor felbukkannak kötőjeles alakok is. Ennek helyesírás-történeti oka van. Ha kötőjelet látunk, abból tudni lehet, hogy az utcanévtáblát még századunk első felében szögezték ki a falra, ugyanis az 1901-es helyesírási szabályzat rendelkezett úgy, hogy az utcanevek tagjai közé kötőjelet kell tenni: Deák-tér, Váczi-utcza, Arany János-utcza stb. Az utcanevekből a kötőjel csak 1954-ben, az akkor kibocsátott új szabályzat rendelkezései értelmében maradt ki, s azóta írjuk külön: Deák tér, Váci utca, Arany János utca stb.Az egyszerűsítés nem utolsósorban az -i képzős származékok írásmódja körüli ingadozások miatt vált szükségessé. Addig, míg az utcanevek túlnyomó többsége csak két elemből állt, elviselhető volt az -i képző úgynevezett „összerántó erejére” is építő szabály, amely szerint ha az utcanév két köznévből áll, az elemeket egybeírjuk: váciutcai, királyutcai; megtartjuk viszont a kötőjelet akkor, ha az előtag tulajdonnév: Rákóczi-úti. De hogyan írjuk le például a Kiss János altábornagy utcai alakulatot? A fejtörés helyett sokkal célszerűbb az egyszerűsített, az alapformát megtartó megoldás. – A kötőjel elhagyását tanácsolták az olyan nevek is, mint a Kovács utca, Török utca, Arany utca, Vas utca. Ezek esetében ugyanis ránézésre nem lehet tudni, hogy a Kovács, Török, Arany, Vas meg a hozzájuk hasonló szavak köznevek vagy családnevek akarnak-e lenni. Ha az Arany-utca a költő tiszteletére kapta a nevét, kell a kötőjel: Arany-utca; ám ha csak a nemesfémről, akkor kötőjel nélkül írandó: Arany utca. Az efféle kétségek is a kötőjel nélküli írásmód felé billentették a mérleg nyelvét.Az 1954. évi szabályzatban már csak egyetlen kötőjel maradt: a hidak nevében. Az 1961-ben megjelent Helyesírási tanácsadó szótár híd szócikkében például Petőfi-híd, Szabadság-híd van, kötőjellel az -i képzős származékokban is: Petőfi-hídi stb. Az 1984. évi szabályzat a kötőjelet a hidak nevéből is kiiktatta, hiszen tudjuk: a hidakon ugyanúgy zajlik a közlekedés, mint az utcákon és a körutakon, tehát a híd szót is joggal sorolhatjuk az utcanévi utótagok közé. Tehát: Szabadság híd és Margit híd, illetőleg Szabadság hídi és Margit hídi, kötőjel nélkül.