Valamikor a hatvanas évek elején Szombathely városának vezetése elhatározta, jelmezes karnevállal ünnepli szeretett lakóhelyét. E hagyománnyá nemesült eseménysorozatot harmincegy év után ismét felújítják augusztus 25–27. között.Tizenkétezer négyzetméteres játszóhely épül a Ferences- kertben, ahol hatszáz szereplő eleveníti majd fel Szombathely történetét a város alapításától a kereszténység felvételéig, a kétezer személyes, minden bizonnyal zsúfolt nézőtér előtt – kaptunk felvilágosítást a karnevál tájékoztatóján. A fellépők közül négyszázan szó szerint amatőrök, városukat szerető polgárok, akik négy napra magukra öltik a 3494 méternyi anyagból varrt kosztümöket. E jelmezek a helyi ruhaipari iskola növendékeinek gondos munkáját dicsérik. A rendezőnek, Bucz Hunornak, a Térszínház igazgatójának mindössze négy napja van arra, hogy a helyszínen beállítsa a lovasokat, a gólyalábasokat, a gladiátorokat, a táncosokat, a pantomimeseket és az íjászokat. A város történetének hat fontos eseményét Pete László formálta színdarabbá, az elhangzó verseket Szepesi Attila foglalta rímbe, a hangulatos zenekíséretről pedig Vedres Csaba gondoskodott. A Térszínház színészei mellett Gáti Oszkár vezeti végig az érdeklődőket a másfél évezreden, s Pásztor Edina jeleníti meg a tovatűnő idő szellemét.Az impozáns díszletet avar, magyar és római táborok karéjában állítják fel. E táborokban korhű öltözetben, a lehető legpontosabb történelmi hitelességet szem előtt tartva mutatják be, miként éltek elődeink. A színielőadást követően a jelmezbe öltözött szereplők végigvonulnak Szombathely fontosabb utcáin. A rendezvény nem kevesebb mint ötvenegymillió forintba került, amelyből húszmilliót tesznek ki a kosztümök és a kellékek. Ez utóbbiak hosszú távú befektetésnek tekinthetők, hiszen a város vezetőinek szándéka, hogy évről évre megismételjék ezt az egyedülálló karnevált.
Hadas Kriszta lányának megrázó búcsúja a szüleitől: az édesapja is hasonló módon halt meg