Tárgyak rólunk

Polgár Rózsa Kossuth-díjas textilművész alkotásaiból nyílik kiállítás a bécsi magyar nagykövetségen augusztus 21-én. A tárlatot a Millennium 2000 elnevezésű eseménysorozat – amelynek célkitűzése hazánk kiemelkedő alkotóit és műveiket bemutatni világszerte – részeként rendezik meg.„A textilművészek munkáit rendszeresen a gobelin elnevezéssel illetik, holott helyesen: kézzel szövött falikárpit e művek gyűjtőneve. Gobelinnek egy mestert hívtak, s az ő alkotási nyomán alakult ki a félreértés.” Polgár Rózsából kérdés nélkül is árad a szó, amennyiben szeretett művészeti ágáról beszélhet. Mesél a műfaj gyökereiről, amelyek az ókori Egyiptomba nyúlnak, amikor még férfiak álltak a súlyos szövőszékek mellett, ahol a hihetetlenül tartós, első, keresztény kopt alkotások készültek. „A mai napig őrizzük a tudást, amely a festészetnél erősebben képes visszaadni a fény-árnyék, a plasztikai, illetve a térhatást, nem beszélve az anyagszerűségről” – fogalmaz a textilművész. Az általa felsoroltakból fakad műveinek sajátos hangulata, mással össze nem téveszthetően egyedi gondolkodása, amelyről így vall: „Kiemelem környezetükből a hétköznapi dolgokat azáltal, hogy elhagyom a hátterüket. Minden tárgyra, legyen az egy mellény, egy tarisznya vagy egy katonai takaró – utal a műveiben megörökítettekre – jellemző egy-egy mozdulat, amely csupán addig létezik, ameddig az ember kezében tartja azokat.” Polgár Rózsa ezeket a mozdulatokat ragadja meg, az emberi gesztus megörökítése nélkül. Talán ezért is nevezték a francia kárpitszövetség – amelynek a művésznő is tagja – alkotói szemtévesztőnek.Textilművész Kossuth-díjat meglehetősen régen kapott, ugyanis Polgár Rózsa Ferenczy Noémit követte a sorban. „Luxus-műfaj a miénk. Igen lassan készül el egy-egy alkotás. Úgy szoktuk mondani: mi akkor kezdjük, amikor a festő befejezi, hiszen a kartonra, amely alapján a szövés készül, szintén mi viszszük fel a kép témáját.” Kossuth-díjának köszönhetően egyedülálló megrendelésnek tehetett eleget a közelmúltban: kárpit oltárképet készített a balatonfüredi evangélikus templom falára. Ezzel a technikával még sohasem készült ilyen jellegű műalkotás. „Nálunk nemzedékről nemzedékre száll a pesszimizmus, ezért én a képemmel azt kívánom sugallni, hogy igenis van kiút, képes lesz lábra állni a nemzet” – mondja Polgár Rózsa.A hazáért való aggódás sohasem volt idegen a művésztől, hiszen legismertebb alkotása, a Himnusz című, bár arról beszél, mindannyian más és más fényforrást keresünk, elfordulva ezáltal egymástól, mégis a kép egyik fő kompozíciós eleme, a diadalkapu optimizmust sugall. „Az egyetemesség mellett kötelességünk megmutatni gyökereinket” – hangsúlyozza bécsi meghívásával kapcsolatban a Kossuth-díjas textilművész.