Nem sok fantázia kell ahhoz, hogy valaki elképzelje, mekkora botrány tört ki Victor Hugo A király mulat című műve ősbemutatóján. Azután ismét forradalmi hangulat hullámzott végig a színpadon, amikor felhangzott a mű Verdi muzsikájával – a Rigoletto. De ez már nem a romantika, a liberális szellem, hanem a zene forradalma volt. Verdi csendben, mélyenszántó tanulmányokat mellőzve, wagneri értelemben vett zenedrámát alkotott. A művet most a Pécsi Nemzeti Színház operistái mutatták be Galgóczy Judit rendezésében. Rigolettót Massányi Viktor, Gildát Váradi Mariann, míg a herceget Győrffy István keltette életre.Verdi remekét előadták már kortársi kulisszák közt, de aktualizálva is. Galgóczy Judit előadása, a rendező szerint, a XXI. században játszódik. Ez nem jelenti, hogy valamely tudományos-fantasztikus film díszletei közt bonyolódna a cselekmény. A színpadkép puritán. A dráma egy nagyváros üvegkalitkájában bontakozik ki, s abban tükröződik vissza a szereplők széteső világa.– Itt már pőrére csupaszodtak az emberi viszonyok – magyarázza Galgóczy Judit. – Az amorális valósággal szembesülhetünk, amelyben az emberek képtelenek őszintén viselkedni. Rigoletto, aki családja előtt titkolja foglalkozását – azt, hogy a herceg udvari bolondja, akibe minden kegyenc beletörölheti cipőjét –, leányát, Gildát el akarja zárni ez elől a világ elől. Hiába, az ártatlan teremtés kitör börtönéből. Találkozik az élettel. Beleszeret a hercegbe, akiről azt hiszi, szegény diák, s ettől a találkozástól eltörik benne valami. E logikának köszönhetően Gilda gondolkodó hőssé vált Galgóczy Judit színpadán. Már nem az az ártatlan, naiv kislány, aki körül megtörténnek a dolgok, anélkül, hogy ő maga tevékeny részesük lenne.– Gilda szerelembe esik, s miután csalódnia kell a hercegben, egy világ omlik össze benne, ezért áldozza fel magát, már-már mondhatnánk, öngyilkos lesz – így Váradi Mariann, akit egy düsseldorfi operaházban eltöltött évad, majd egy gyermekáldástól gyönyörű esztendő után végre újra láthat és hallhat a pécsi közönség.Ebben a rendezésben Rigoletto jellemét sem pusztán púpja torzítja.– Nem meri vállalni az élethelyzeteket, amelyekbe kerül – mondja a rendező. – A herceg is több szimpla nőcsábásznál, a Gildából kitörő tavasz ébredése megtaníttatja vele, mi is az érzelem. A romantikus zene nem mond ellent elképzelésüknek, általa égnek hatalmas hőfokon a szerepek. A világ elsüllyedhet, de az emberi érzelmek megmaradnak, s így tovább lehet élni.
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját