A környék csibészeivel és jófiúival...

Végre megtörni látszik a jég, s a rejtélyes színházi struktúraváltás köpönyegéből kibújtak az első nyarat igérő fecskék: Halász Péter, Jeles András, Koczka Terézia, azaz a volt Józsefvárosi Színház újdonsült vezérkara. A névsort olvasva színházbarátok számára rögvest nyilvánvaló, hogy nem a hagyománnyá kövült realista színjátszást fogják gyakorolni álmosító unalommal a Kálvária téren, a Városi Színház elnevezésű új társulat alkotói. Erről biztosít Halász Péter is a vele készült beszélgetésben.A Városi Színház elnevezés, bár a bársony függönyös, plüss zsöllyés, aranydíszes teátrumot juttatja eszünkbe (működése azzal nehezített, hogy a nem tökéletes állagú épület felújítása, a pályazati kiírásnak megfelelően a társulat költségvetését terheli), nem kívánja sem a honi kőszínház, sem pedig az alternatív színjátszás mintáját követni.– A Molnár Ferenc nevével jelzett korszakot nem tagadom anynyiban, hogy az akkoriban polgárosodó világ kitermelte az egyébként nem túl erős magyar drámát. Eseménynek számított a színház, ahol rengeteg hazai színmű alapján készült előadást játszottak. A szerzők olyan módon írtak, hogy ezek a művek valóban beleszóltak a nézők életébe – így Halász Péter. – Mi is efféle színházat kívánunk létrehozni. Nem akarunk következők lenni a sorban, akik klasszikus drámákat tűznek műsorukra, s játsszák azon a módon, ahogyan iskoláztatásuk korában elsajátították. Rólunk, az itt élőkről, az itt élőknek kell hogy szóljanak produkcióink.Ennek az elképzelésnek a záloga csakis egy sajátos összetételű együttgondolkodásra, fejlődésre hajlandó és képes társulat lehet. A jövendő együttes alapját mindöszsze három-négy színész alkotja majd, akik állandó tagjai lesznek a Városi Színháznak. Rajtuk kívül pályázati úton szerződtetik a játszókat, s az ő munkájuk egyúttal részvétel egy olyan posztgraduális képzésen, amelynek végeredménye minden esetben bemutatót eredményez.– A lényeg – magyarázza Halász Péter –, hogy a színészekben valami megújuljon. Kiléphessenek a kőszínházakban tapasztalható robotból, s alkotó részesei lehessenek az itt készülő produkciók minden egyes részletének, a megírástól a világításig.A maximum 19 tagú társulat művészeinek saját ötleteik megvalósítására is lehetőségük nyílik. A pályázat minden aktív színész számára nyitott, így természetesen nem jelentenek kivételt ez alól a Kossuth-díjjal kitüntetettek sem. A művészek, egyéniségüktől függően, másfél-két esztendeig dolgozhatnak az együttessel. Ennyi idő elegendő személyiségük kibontására – véli Halász Péter. Az egyes produkciók elkészülésének ideje nem szigorúan behatárolt, ugyanis a Városi Színház nem óhajt repertoár rendszerben játszani, minden esetben, en suite módon, csak egyetlen előadást tartanak műsoron.Az elmondottak megvalósítása érdekében elkerülhetetlen a jelenlegi épület felújítása, valamint átépítése. A Köhnig és Wagner cég – amely többek között az Új Színház homlokzat rekonstrukcióját végezte – által végrehajtott munka mozgatható színpadot, illetve nézőteret eredményez. Azonban addig sem állhat az élet, így az alkotók már áprilisban megnyitják a közönség előtt a Városi Színházat, természetesen ősbemutatóval. Azt követően, májusban, a hivatalos színházi évad végétől megkezdődik a teátrum rekonstrukciója.Halász Péter nem hisz az úgynevezett rosszhírű környékekben, miként a Kálvária tér él a köztudatban, szerinte az emberek nem rosszabbak a külső városrészekben, mint a belvárosban, s Józsefváros közbiztonsága sem marad el a főváros egyéb kerületeitől.– Működtetünk majd gyermekszínházat, a környékbeli csibészek és „jófiúk” bevonásával, velük együtt játszva, vasárnap délelőttönként – mesél egyik fontos tervükről Halász Péter, majd hozzáteszi: – Nincs szükség még egy színházra a fővárosban, de egy színházra végre igen.A színjátszás mellett egyedülálló könyv-, illetve videotár is helyet kap a Városi Színházban. Saját kiadásban megjelentetik Halász Péter, valamint Jeles András elméleti munkáit, mi több saját gyártású videofilmeket is az érdeklődők elá tárnak.