Márciusban bezárta kapuit a Horizont mozi. A Hungária Kávéház tőszomszédjában lévő filmszínház háromszáztíz néző befogadására alkalmas, egytermes mozi volt. A fővárosi hagyományos mozik nagy részét üzemeltető Budapest Film 1998-ban adta el az Inbar Kft.-nek, amely még másfél esztendeig próbálkozott az életben tartásával.Avner Simhi, az Inbar Kft. ügyvezetője kérdésünkre elmondta, hogy szűk másfél esztendő alatt többnyire két-három ember lézengett a moziban. A leghúzósabb premierfilmeket velük egy időben műsorra tűzték a multiplexek is. S minthogy választani lehetett, teszem azt a tizenegy termes Duna Plaza vagy a hattermes Corvin mozi által felkínált luxuskörülmények és a Horizont szerény lehetőségei között, szinte mindenki az előbbiek mellett voksolt. Arra a kérdésre, hogy mi lesz az ingatlan további sorsa, Avner Simhi úgy válaszolt: egyelőre nem tudják. Minthogy a Horizontot befogadó ház műemléképület, a szerkezetén nem változtathatnak. S a jelenlegi állapotában a Horizont más kulturális funkcióra aligha alkalmas. Be kellett látniuk, a multiplex-korszak halálra ítélte az egytermes kereskedelmi mozikat.Port Ferenc, a Budapest Film vezérigazgatója lényegében megerősítette Avner Simhi véleményét, azzal kiegészítve, hogy a hagyományos mozipark leépülése, nálunk két drámaian rövid, mintegy négy-négy esztendős fázisba sűrítve történt meg. Magyarországon, akár a többi volt szocialista országban, 1990 előtt létezett egy államilag agyontámogatott, túlméretezett mozikapacitás. Ez a rendszer omlott össze sokkoló hirtelenséggel az államszocializmussal együtt. Amíg 1989-ben még mintegy három-ezerhatszáz mozi, illetve mozinak minősített vetítőhely működött Magyarországon, 1995-ig ez a szám hatszázra csökkent. Az önkormányzatok tulajdonosként úgy döntöttek, hogy a nyereségesen nem üzemeltethető, lerobbant ingatlanokat eladják, vagy más funkcióban működtetik. E folyamatokat természetesen mindvégig gyorsította a televíziós házimozizás differenciálódása, a videokölcsönzők, a kábeltévé, a műholdas tévészórás megjelenése.A hanyatlás második, látványosabb szakasza 1996-ban kezdődött, amikor a multiplex építési program elérte Magyaroszágot is – folytatta gondolatmenetét Port Ferenc. A mozimamutokban olyan kényelem, hang- és képminőség jelent meg, ami visszacsalogatta a nézőket még a televíziós képernyők elől is.A hagyományos mozizás továbbélésének talán egyedüli természetes közege az art hálózat maradt. Ám a művészmozik között is a legnépszerűbbek a multiplex-technikával, nagy vászonnal, kiváló hanggal, kényelmes székekkel fölszerelt többtermes filmszínházak, mint például a Művész és a Puskin.Budapesten jelenleg csak két hagyományos kereskedelmi mozi működik, az Átrium és a Duna – tette még hozzá Port Ferenc. Az Átrium filmszínházat év végén visszaadják a fővárosi önkormányzatnak, amely pályázatot ír ki a helyiség egyéb kulturális célú hasznosítására. Egy hatszázötven személyes, egytermes mozit a mai piaci körülmények között lehetetlen rentábilisan működtetni. S mint hogy az „Átrium ház” egészében is egységes szerkezetű, Bauhaus-stílusú épület, szigorúan védett. Így a korszerű mozizásnak megfelelő szerkezetmódosítást nem lehet rajta végrehajtani. A Duna Mozi a Budapest Film saját tulajdona. Ebben működik a város legjobb színvonalú videotékája, az Odeon. Terveik szerint a Duna mozi a „hagyományos” és az új típusú DVD videózás központjává válhatna úgy, hogy kialakítanának benne egy kisebb befogadóképességű artmozi-termet is, egy elegáns kávéházzal kiegészítve. Mindent összevetve: a hagyományos kereskedelmi mozipark fölött nem az üzemeltetők, hanem a nézők mondták ki a végső, elmarasztaló ítéletet.
origo.hu
Fordulat az időjárásban, mutatjuk, mikor és hol csap le az eső
