Gyökerek – film Bartók Béláról

Ma este nyolc órakor mutatják be a Mammut moziközpontban Gaál István filmrendező, Várbíró Judit, a Magyar Televízió zenei szerkesztője és Kovács Sándor zenetörténész Gyökerek című filmjét. E dokumentumelemeket is magában foglaló, háromszor hatvanperces művészifilm-montázs alcíme, Bartók Béla 1881– 1945, jelzi, hogy az alkotók a XX. század zeneművészetének gigászi alakját szeretnénk közelebb hozni a tévénézőkhöz és a diákokhoz a mozgókép eszközeivel.Várbíró Judit régóta arról álmodott, vallotta, hogy egykor filmet készíthet Bartók Béláról. S igen hosszú ideje, tudatosan is készül e feladatra. Hiszen nagy szükség van rá, hogy mind a felnövekvő nemzedékekhez, mind a zeneélvezőkhöz közel kerüljön a magyar zeneművészet eme kiemelkedő egyénisége. Ám kulcskérdésnek számított a rendező. Bartók hiperszenzitív művész, és egészen különleges lelki alkat volt. Ehhez a személyiséghez hozzátenni bármit is, szinte lehetetlen, elvenni belőle bármit is, bűn. Várbíró Judit számára egyre inkább nyilvánvaló volt, hogy a Bartók Béláról szóló film rendezője csak Gaál István lehet, e különlegesen érzékeny, a zene iránt fogékony rendező. Aki a televízióban a napokban láthatta az Orpheus és Euridiké című Gluck-opera nyomán készült Gaál István-filmet, tanúsíthatja, milyen zenei affinitással és látásmóddal képes Gaál az opera, a zene világát transzponálni a film dimenzióiba.Várbíró Judit és Gaál István egyetértettek abban, hogy Bartók Bélát csak a saját szavaival és a zenéjével lehetséges híven bemutatni. Rengeteg írásos és tárgyi dokumentum maradt a mester hagyatékában, előadások teljes szövege, vázlatai, levelek, illetve fotók, dokumentumok, rekvizitumok szolgálhatnak egy művészi dokumentumfilm vezérmotívumaként. S valóban, e kiindulópont nyomán haladva, hosszú, aprólékos, bensőséges, minuciózusan (lelkiismeretesen) finom mondataiból és opuszaiból teremtették meg a filmet. Két szál – szó és zene – vezeti végig a nézőt Bartók Béla életének döntő eseményein. Elénk tárja az alkotó filozófiai és érzelmi fejlődését, valamint az életművét a kezdeti etűdöktől, nagyszabású romantikus kompozícióktól a legelmélyültebb remekművekig, negyvennyolc mű részleteinek beépítésével.Gaál István a kezdetekkor úgy érezte, hogy a megvalósíthatatlannal próbálkoznak. A zenét „élesben” átvinni a mozgó kép dimenzióiba vagy csak túl közvetlen, már-már komikus megoldásokkal lehetséges, vagy úgy, hogy a végeredményről azt hihetnék, a képíró egy fizikus agyának a filmes tükörképét teremtette meg. Az alkotók számára Gaál István szerint négyféle tiltó határvonalat is kijelölt a zenei dokumentumfilm sajátos műfaja. Scüllák és Charübdisek között kellett lépésről lépésre továbbhajózniuk. A charübdisi veszély egy olyan képi világ megteremtése, amely esetleg idegen Bartók Béla műveitől. A scüllai veszélyt az úgynevezett pleonazmus, vagyis az azonos jelentésű motívumok didaktikus túlhalmozása jelentheti. A harmadik határvonalat az a törekvés szabta, hogy a nézők minél nagyobb létszámban megértsék, vagy legalábbis megérezzék, mily nagy zenésze volt a világnak Bartók Béla. A lehetőség szabta határokon belül igyekeztek hát világos, áttekinthető szerkezeteket teremteni. Gaál István negyedik varázs szava a ritmus volt. Egy par exellence játékfilm belső, öntörvényű ritmusát a rendező szabályozhatja a színészvezetéssel, a helyszínek válogatásával. Ám egy olyan filmben, amelynek főszereplői egy nagy művész saját mondatai, életének meghatározó tárgyai, fotórekvizitumai és végül Bartók zenéje, minden egyes motívumot külön-külön kellett kimunkálni. A munkamódszerükre jellemző volt a szakaszosság, a forgatókönyvet is szinte egységenként írták meg, s a filmet is motívumtól motívumig forgatták le. A zene is segítette a mű tagolását. Archív anyagot is használtak, de új felvételeket is készítettek magyar művészekkel, Ránki Dezsővel, Jandó Jenővel, Pauk Györgygyel, Frankó Tündével, a Keller vonósnégyessel. Az operatőri munkák nagy részét is maga a rendező végezte. Ám nem szabad elfeledkeznünk az alkotótriász harmadik tagjának munkájáról. Kovács Sándor muzikológus állította össze a film zenei anyagát. Az ő alapozása nélkül aligha készült volna el a Gyökerek című dokumentum-snittfilm Bartók Béla életéről.