Polgári légkör a falak közt

Önköltségi alapon újítja fel a Fáklya Klub Egyesülete terézvárosi épületének közel kilencvenéves színháztermét. A klubban működik többek között a Monteverdi Kórus, a Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekar, a Bartók Kórus és a Parlando Pedagógus Kamarazenekar. A négyszáz fős színházterem korszerűsítésével az intézmény egyrészt tömegeket megmozgató kulturális központtá is válhat, másrészt példaértékűen bizonyítja, kellő szervezéssel és elképzeléssel életben tarthatók a főváros nagy hagyományokkal rendelkező kulturális műhelyei.Közel kilencven esztendeje építette magának a Magyar Vasúti és Hajózási Klub Egyesülete a házat, melyet kifejezetten kulturális céllal vettek birtokukba 1912-ben – mesél a kezdetekről Rakos Miklós, a Fáklya Klub elnöke. Az épületben már akkor is működött egyesületi szimfonikus zenekar, zene- és tánciskola, angol és francia nyelviskola. A most felújított színházteremben egykor felolvasóesteket és „mozgóképekkel kísért” előadásokat tartottak. A klubot 1947-ben államosították, majd 1952–65-ig a Közlekedési Társaság otthona volt. 1965-től a Pedagógusok Szakszervezete kezelésében levő intézmény a Fáklya Klub Művelődési Központ használatába került, mely a rendszerváltás óta Fáklya Klub Egyesület néven működik.Rakos Miklós szerint a Fáklya Klubnak – mint annyi más művelődési szervezetnek az utóbbi évtzedben – igen jelentős akadályokat kellett leküzdenie ahhoz, hogy megőrizze működőképességét. Ez ma úgy lehetséges, ha bővítik a már amúgy is meglévő oktatási és kulturális profilt. A kilencvenes évek közepén költözött az épületbe az akkor megoldatlan helyzetű Monteverdi Kórus, a Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekar és a Phoenix Kórus. A Fáklya Klub biztosít helyet a Théba Művészeti Szakközépiskolának, a Continuo Zeneiskola és Szakközépiskolának és az Arany János Nyelviskolának is. A klub ma állami és önkormányzati támogatás híján saját bevételeiből, azaz az oktatási intézmények által fizetett üzemeltetési költségből tartja fent magát. Bár az épület jogi helyzete még mindig nem rendeződött – a Pedagógusok Szakszervezete igényt tart az épület tulajdonjogára – a parlament tavalyi, a társadalmi szervezetek elhelyezéséről hozott törvényének pozitív hatása már ebben az évben is érzékelhető volt, az egyesület bevételei ugyanis ugrásszerűen megnőttek.A színházterem állapota ez idáig nem tette lehetővé, hogy nagy számú, színvonalas közönséget csalogasson be az előadásaira, ezt a hiányosságot kívánják most pótolni. A terem tetejét leszigetelték, kijavították, és várhatóan november végére a terembelső is megszépül. A háromajtós színháztermet ötajtósra bővítik, így belül háromszázan, az előtérrel összenyitva pedig négyszáz néző fér majd el. A jelenlegi színpadot szeretnék áthelyezni a jobb akusztika érdekében. Szívesen fogadnak majd vendégművészeket, és saját együtteseik bemutatása mellett arra is lesz mód, hogy befogadószínházként működjenek. Az igazgató lapunk érdeklődésére elmondta: a teljes felújítás és korszerűsítés összege négymillió forint, melyet az oktatási és az egyéb más intézmények által fizetett terembérből öt év alatt spóroltak meg.– A Kárpát-medencében nincs még egy hely, ahol ennyi hangszert cipelő embert lehetne látni, mint a VI. kerületben. Tehát erős a környéken a zenei profil, és mi szeretnék ezt erősíteni. Ráadásul a klub központi helyen van, egyszerű megközelíteni, ezért zenekari próbákra is nagyon alkalmas – mondja Rakos Miklós, aki maga is aktív muzsikus, korábban a budapesti MÁV Szimfonikusoknál játszott, majd az Operaház zenekarának volt tagja. A klub elnöke hozzátette: öt éven belül olyan kulturális intézményt szeretne a Fáklya Klubban látni, amely mind megjelenésével, mind a magasfokú kultúra képviseletével öregbíti Budapest hírnevét.