Félelem nélkül, reménykedve

Európai Unió, integráció, globalizáció. Sok emberben ébresztenek idegenkedést ezek a mostanában oly gyakran használt fogalmak. Fölkészült-e Magyarország s a magyar kultúra intézményhálózata a várható kihívásra? E kétely megválaszolására Kőrösi Orsolyát, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának művészeti és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárát kértük meg.Hogyan lehet a nemzeti kultúra a globalizáció ellenszere?– Összetett folyamat a globalizáció, amely előnyökkel és veszélyekkel is járhat. Magyarország számtalanszor bizonyította már, hogy milyen sokszínű a kultúrája. Meggyőződésem, hogy nem kell félnünk a globalizációtól, hanem okos mértéktartással ki kell használnunk az előnyeit. Például azáltal, hogy nemzeti kulturális örökségünket és kortárs művészeti alkotásainkat mind több országba el tudjuk juttatni. E lehetőség kulcsfontosságú intézményhálózata a Magyar Kulturális Intézetek Igazgatósága, amelyet minisztériumunk keretein belül önálló költségvetési intézménnyé alakítottuk.– Vajon felülmúlja a Gutenberg-galaxist a digitalizáció?– Nem, én ebben egyáltalán nem hiszek, sőt. Az adatok egyértelműen igazolják, hogy szerte a világon folyamatosan nő a könyvek és kiadványok száma. Az olvasás nem azonos az egyszerű információbefogadással, hanem olyan folyamat, amelyben az olvasó szinte „újraalkotja” a művet, és önmagát is. Más kérdés, hogy a könyvkiadás ipari és kereskedelmi tevékenység is, és e téren hazánkban – főként a terjesztést tekintve – súlyos hiányosságokat látok. Minisztériumunk egyik legfőbb feladata lesz a magyar kulturális könyvkiadás finanszírozási rendszerének átvilágítása, hatékonyságának vizsgálata. Ettől elválaszthatatlan a folyóiratok, kulturális hetilapok támogatásának kérdése. Égető probléma a könyvek, a lapok eljuttatása az olvasókhoz. 2001 a franciaországi magyar kultúra éve. Pályázatot írtunk ki Franciaországban megjelenő magyar könyvekre. A tervezett 2002-es olaszországi magyar kulturális évre az olasz nyelvű magyar könyvek támogatására is gondolunk.– Milyen stádiumban van a franciaországi magyar kultúra éve ?– Jacques Chirac francia köztársasági elnök magyarországi látogatásán jelentette be, hogy 2001-ben megrendezik a magyar kultúra évét. E terv megvalósítása érdekben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma programirodát hozott létre, amelyet Szabó Miklós irányít. Eddig több mint háromszáz programjavaslat készült el. A műsorsorozat Bartók-koncerttel kezdődik, amelyet Pierre Boulez vezényel.– Milyen új távlatokat nyithat a magyar film számára az európai integráció?– Az európai filmélet egyik legfőbb fóruma az Európa Tanács által létrehozott, a filmkoprodukciók gyártását és terjesztését támogató Eurimage nevű szervezet, amelyhez Magyarország 1990-ben, a régióból elsőként csatlakozott. Az Eurimage eddig több mint hetven magyar részvételű filmet támogatott. Más kérdés, hogy a nemzetközi együttműködésben a magyar film némileg háttérbe szorult. A megújulás egyik lehetősége, ahogy a „visegrádi négyek” kultuszminisztereinek kapcsolata is bizonyítja: Európában sokkal hatékonyabban képviselhetjük érdekeinket és értékeinket együtt, egymást segítve. Közös erővel kereshetünk megoldást művészi értéket képviselő filmjeink bemutatására.– Bővül-e az integráció kulturális intézményhálózata?– A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, amellett, hogy valóban nemzeti kultúránk megőrzéséért és az új értékek létrejöttéért fáradozik, elemi feladatának tartja, hogy elősegítse a magyarság és kulturális életünk jeles alkotóinak fölkészülését az európai uniós csatlakozásra. Ezt a célt szolgálja a közelmúltban létrehozott iroda, amely adatbázisokat teremt a legkülönbözőbb művészeti szervezetekről, amelyekhez pályázatokat nyújthatnak be az érdeklődők a kultúra, a művészet támogatásáért.