Giuseppe Verdire emlékezik ma a világ

Száz esztendeje történt: a világ megrendüléssel vette a hírt, hogy január 27-én a milánói Grand Hotelben elhunyt az itáliai zenedrámaszerző, a bel canto halhatatlan muzsikus költője, Giuseppe Verdi. Az egykori bussetói parasztgyerek operáit, Requiemjét ma a földkerekség minden pontján játsszák. Művei nyomán szép emberi érzelmek, nemes gondolatok ébrednek – annyira soha nem romolhat meg a világ, hogy muzsikája ne találna visszhangra embermilliók szívében, lelkében. Ma, s mindig, amíg zene lesz közöttünk, emlékezünk rá.Júliaként kezdte, s ma ő az egyik legkeresettebb Gilda az operaszínpadokon. Tíz éve szerződött el a bécsi Staatsoperhez, s bizony, azóta rikán halljuk honi előadásokban. Sztárokkal lép fel – és sztár maga is. Rost Andreát Verdire emlékezve kedvenc nőalajkairól, leendő szerepeiről is kérdeztük.– Hogyan értékeli az elmúlt tíz évet? Van, aki egész pályája alatt nem ér meg ennyi sikert...– Minden olyan gyorsan történt. Alapvetően türelmetlen típus vagyok, de nem a szerepekben, inkább az időt illetően. Jól meggondoltam, mit vállaljak el, így a repertoárom nem bővült viharosan. Lehet, hogy még több szerepet elbírtam volna, de akkor előfordulhatott volna, hogy nem sorakoznak egymás után a különböző színházak felkérései. Az énekes egy elhamarkodott szerepválasztással egy életre megfoszthatja magát a lehetőségektől.– Kiegészül-e Rost Andrea repertoárja a közeljövőben? S mi az, amit továbbra sem hallhat öntől a publikum?– Nem szeretném elszalasztani a Rózsalovag Sophie-ját. Jön a Bohémélet Mimije, és az sokáig meg is maradhat. Ugyanilyen szerep Pamina vagy Gilda, akit szintén jó ideig énekelni szeretnék még. Amíg látványban hihető vagyok, megtartom ezeket a nőalakokat. Bécsből a minap kaptam felkérést, hogy 2004-ben legyek Júlia Gounod operájában. Eszerint még Júlia is maradhatok egy kicsit...– Ezek szerint a Traviatán és a Rigolettón kívül egyelőre mást nem énekel Verditől?– De, Annuskát a Falstaffból – igaz, nem mostanában. Érdekes, nadrágszerepet még nem csináltam, illetve a berlini szilveszteri gálakoncerten Oszkárt énekeltem, jól is esett, tulajdonképpen nem zárkózom el előle.– Az ön számára kikből állna egy ideális Verdi-produkció?– Egy fiatal Pavarottit nagyon el tudnék képzelni partnerül, de maradjunk a mostaniaknál. A mexikói Ramón Vargast tenornak, Renato Brusont egy eszményi baritonnak, csapatomba bevenném még Ferruccio Furlanetto basszistát és karmesternek Riccardo Mutit. Mondhatnék magyar neveket is...– Mi vonzza ma a közönséget a Verdi-előadásokra?– A szép zene. A történetekkel ma már nehéz azonosulni, de az emberi érzelmek ma is hasonlóak. Az emberi kapcsolatok fura szövevénye ma is megvan, csak másképp éljük meg. A jó zene csak egy része a jó előadásnak, hozzátevődik a színészi játék, a jól megtervezett színpadkép, amely lehet modern is. Rigolettót nem csak szokványos színpadképben tudom elképzelni. Egy modern produkció is tetszhet, csak akkor intenzívebbnek kell lenni az alakításnak. Ilyenkor általában nincs díszlet, jelmez, tehát többet kell elővarázsolni az énekeseknek a „tarsolyukból”.nGiorgio Pressburger, az olasz kultúrintézet budapesti igazgatója, az Olasz Köztársaság nagykövetségének kultúrattaséja harmadik éve vezeti a legváltozatosabb programokat kínáló Bródy Sándor utcai intézetet. A Verdi-évhez kapcsolódó rendezvényekről s az olaszországi centenáriumi eseményekről kérdeztük.Elmondta, minden hónapban lesz egy koncert. A sorozat január 29-én kezdődik, Verdi Requiemjével, amelyet a MÁV Szimfonikusok, a rádió énekkara, valamint olasz és magyar szólisták adnak elő Marco Boemi vezényletével. A Requiemnek még két előadása lesz az idei esztendőben, az egyik budapesti szabadtéri hangverseny. Szegeden ma este, Verdi halálának évfordulóján gálaestet rendeznek a zeneszerző tiszteletére. Az év során a Sinfonietta Hungarica valamennyi Verdi-nyitányt eljátssza, különböző helyszíneken.Giorgio Pressburger szerint Verdi, aki minden idők egyik legnagyobb komponistája, a mediterrán és az olasz kultúra igazi képviselője. Korszakalkotó személyiség volt, emberként is nagyszerűen helytállt, még életében a hazafiasság jelképévé vált. Harcos, nehéz élete volt, megérdemelte a dicsőséget. Giuseppe Verdi és az emberiség történetének hozzá hasonló figurái ugyanúgy históriaformáló személyiségek, mint a legnagyobb államférfiak, hadvezérek.Bár elsősorban XX. századi zeneszerzőkkel foglalkozik, Giorgio Pressburger pályáján volt alkalma Verdit rendezni. Egy Macbeth-előadást említ a római operaházban 14 évvel ezelőttről. Nagy kedvence ez a mű, mint mondja: két zseni, Shakespeare és Verdi találkozásából született. A Schiller műve alapján készült Don Carlosról ugyanezt tartja.Olaszországban majd minden operaházat Verdiről neveztek el, akit a legnagyobb olaszokkal, Dantéval, Michelangelóval együtt emlegetnek. Neve bekerült az évezred nagy olasz emberei közé, egy újságban meghirdetett szavazás alapján. S hogy milyen a zeneszerző kultusza hazájában? A kultúrattasé meglepő példával szolgál. A Milánói Scala idei, évadnyitó Trubadúr-előadásán történt, hogy a tenorok által rendszerint magas cé-vel befejezett Manrico cabalettát Riccardo Muti karmester – hűen a Verdi-kottához – nem magas cével fejeztette be. Kitört a botrány, s ezt követően Olaszország-szerte viták dúltak arról, kell-e a magas cé. Egy nem olasz zeneszerző erre így reagált: ez igen, ez egy komoly ország, itt nem a politika, hanem a magas cé hozza lázba az embereket.Verdi életművét ma is kutatják, de sok újdonságra aligha találnak. A Ricordi minden művét kiadta, hozzáférhető a teljes hagyatéka. Halálának évfordulója azért jó alkalmat ad arra, hogy a ritkábban játszott zenedrámái is színre kerüljenek. Múlt év végén a trieszti operatársulat a fiatalkori Stiffeliót mutatta be. Felújították az Obertót is. A legnagyobb vállalkozásba az olasz televízió, a RAI fogott: Verdi valamennyi operáját (27) közvetítik a centenárium évében. Kéthetente lesznek a vetítések, amelyek előtt ismertetőt tartanak. Ezt a grandiózus sorozatot, amely döntően archív és futó színielőadások felvétele, a budapesti intézet is megkapja és a magyar közönségnek bemutatja. Kezdés: februárban.