Késlekedő törvény, takarékos szemle?

A magyar filmgyártás számára a rendszerváltozás során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy új törvénynek kell stabilizálnia a szakma intézményrendszerét és támogatás módszerét. Az előző kulturális kormányzatnak négy esztendő is kevés volt ahhoz, hogy a szakma igényeinek megfelelő törvénytervezetet hozzon létre. Tóth Erzsébet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány főtitkára miniszteri biztosként koordinálta azt a szakmai munkát, amelynek eredményeként a filmtörvény szövege elkészült, és kiállta a szakmai viták próbáját is. Ám a szakma most is csalódott, mert a törvény a tervek és elképzelések dacára nem került a parlament elé az évezred utolsó parlamenti ciklusában.Milyen stádiumban van a törvény? Miért nem került még a parlament elé? – kérdeztük Tóth Erzsébettől.– A filmtörvény normaszövege lényegében már 2000-ben elkészült, a teljes körű szakmai vita és véleményezés elfogadott észrevételeit is beépítettük. Azt is meg kellett indokolnunk, hogy bizonyos javaslatokat miért nem tudtunk hasznosítani. Az így kiegészült normaszöveget szakértőkkel kodifikáltattuk, ami bizonyos törvénykezési egyeztetést és időt igényelt. A hatástanulmány elkészülte után, azaz 2000 júniusa óta az egész csomag a minisztériumban van. A tavalyi esztendő második fél évében a megtárgyalandó törvények kategóriájában szerepelt, ám a parlament közismerten túlzsúfolt programja miatt átcsúszott a 2001-es esztendő első felére. Immár reálisnak tűnik, hogy a kormány februárban megtárgyalja, és az márciusban végre a parlament elé kerülhet. Abban mind a minisztérium, mind a szakmai szervezet teljes mértékben egyetértett, hogy a nemzeti filmgyártás forrásait bővíteni kell. Az általunk készített törvénytervezet ennek a kulturális elvárásnak is megfelelt. A törvénytervezetben a szakma egyik visszatérő aggályát eloszlatandó azt is egyértelműen belefoglaltuk, hogy a különböző járulékokból származó bevételek egyértelműen a filmszakmába forognak vissza, tehát nem használhatók föl a társművészetek támogatására sem. E kérdésekben egyértelmű konszenzus született.– A kulturális kormányzat javaslata az elosztási formákra vonatkozóan riadalmat váltott ki. A sajtó egy része egyenesen a filmszakma újraállamosításáról beszél.– Pedig természetes, hogy amint megtaláljuk a forrásbővítés új lehetőségeit, el kell gondolkodni az elosztás új formáin is. A mi törvénytervezetünk erre egy normatív és egy szelektív elosztást jelölt meg. Az egyik lényege: meghatározott feltételek teljesítése esetén jár bizonyos összeg. A másik esetben nyílt pályázat útján nyerhet a filmgyártás támogatást. A kulturális tárca javaslata az az elképzelés, hogy a meglévő forrásokat a Magyar Mozgókép Közalapítvány mellett egy részvénytársaság osztaná el. Ezt a vegyes formációt vélik többen is a filmszakma újraállamosításának. Amint a minisztériumban megszületik a részvénytársasági és közalapítványi formát összepárosító konstrukció, ezt az elképzelést is szakmai vitákban kialakított konszenzussal lehet véglegesíteni.– A szemletanács aggályainak adott hangot amiatt is, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma ötvenmilliós támogatását a Kisrókus 2000 Ingatlanhasznosító Kft. folyósítja a 32. Magyar Filmszemle szolgáltatóinak, és ez a kft. a szemle egyik helyszíne, a Ganz-telepen épülő millenniumi központ beruházója. Állítólag a szemle előkészítésébe bekapcsolódott az állami rendezvényeket szervező Happy End Kft. is. S végül: igaz-e, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület a korábbi évek gyakorlatával ellentétben semmiféle támogatást nem ajánlott föl?– Egyértelmű szakmai konszenzus alakult ki arról, hogy a filmszemle február 1-jétől 6-ig a Mammut Budai Moziközpont nyolc vetítőtermében, az Átrium moziban és a Ganz-telepnél fölépülő millenniumi központban zajlik. A három helyszín egymáshoz képest könynyen megközelíthető. A millenniumi központ egyik épületét a filmszemle megnyitásával avatjuk föl. S ezután beindul a két, szinte szomszédos moziban a vetítéssorozat. A szemle rendezője a Filmszemletanács, a Magyar Mozgókép Közalapítvány, a Magyar Film- és Tv-művészek Szövetsége. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a felsorolt intézményekkel egyetértésben a Kisrókus Kft.-n keresztül támogatja a szemlét ötvenmillió forinttal. A szemle szolgáltatásait a helyszínt biztosító Budapest Film Kft., a Filmunió és a Cinema Kft. nyújtja. A nemzeti mustra fő támogatója a minisztérium, a Magyar Mozgókép Közalapítvány, az Országimázs Központ és a Nemzeti Kulturális Alapprogram. A fölsorolás teljes, amivel válaszoltam a kérdésére. Kizárólag ennyi szervezőnk és egyelőre csak ennyi támogatónk van. Várjuk hagyományos szponzorainkat, akik eddig minden évben kitüntettek bennünket a bizalmukkal.