Kevesen tudják, hogy a Margit körúti Atrium-házat korának egyik legkiválóbb építőművésze, Kozma Lajos tervezte 1935-ben. Azóta Európa markáns műemlék épületei között tartják számon. Az Átrium mozit befogadó épületben csütörtökön Cselovszki Zoltán, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke, Lamperth Rózsa területi felügyelő és Port Ferenc, a Budapest Film Rt. vezérigazgatója sajtóbeszélgetésen járta körül: hogyan lehetne megmenteni a filmszínházat a végleges bezárástól. A filmes mamutokat létrehozó multinacionális forgalmazócégek uralják a főváros piacának nyolcvan százalékát, ennek következményeként a főváros hagyományos moziháló-zata tönkrement. A Budapest Film a kis termekkel rendelkező arthálózattal igyekszik megmenteni a művészmozikat. Ám az Átrium a maga hatszáz helyével tavaly is mintegy 17 millió forintnyi veszteséget hozott. Idén, a filmszemle befejezése után a Budapest Film visszaadta az épületetet a fővárosi önkormányzatnak, amelynek kulturális bizottsága jelenleg azon vitatkozik, milyen funkcióban lehetne megmenteni az épületet. Az Átrium átalakítása a műemlékvédelmi szempontok csorbítása nélkül lehetetlen. A megoldás modelljét kézenfekvően kínálja a kulturális kormányzat terve az Uránia mozi megmentésére és nemzeti filmszínházzá alakítására. Erre a minisztérium e héten kapta meg az építési engedélyt. A fővárosi önkormányzat bizonyíthatná felelősségérzetét egy nosztalgia-műemlék mozi finanszírozásával. E megoldás mind a műemlékvédelem, mind az üzemeltetők megelégedésére szolgálna.
origo.hu
Erre nagyon ráfázhat Magyar Péter, újabb ügyekben jelentették fel
