Nézzék a falait kegyelettel: az épület története a nemzeti történelem minden viszontagságából kivette részét, együtt gyászolt a nemzet gyászával s együtt ünnepelt a nemzet jobb sorsával. Így jellemezte első monográfusa, Éble Gábor a pesti Károlyi-palotát. Az épület históriáját, a rekonstrukciót az eredeti helyszínen ismertette a napokban T. Ridovics Anna művészettörténész, a Nemzeti Múzeum kutatója, Dávid Ferenc művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia művészettörténeti csoportjának munkatársa, a műemlék-rekonstrukció vezetője és Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója.A palotát első tulajdonosa, Nikolaus Wilfersheim 1747-ben adta el gróf Barkóczy Ferenc egri püspöknek, a művészetpártolásáról híres főpapnak. Az 1696-ban épült első, elegáns változat átalakításával a püspök Mayerhoffer Andrást, a kor jeles építészét bízta meg. Zseniális építészek, Jung József, Henrich Kochra, Pollack Mihály, Ybl Mikós fantáziájának, a Károlyi-család városszeretetének köszönhető a későbbiekben, hogy a Károlyi Mihály utcában álló, szerkezetében klasszikus, rokokó és főként barokk elemekkel dúsított palota székesfővárosunk büszkesége lett. Az ötablakos díszterem, a vörös szalonok pompája, a Lotz-terem menynyezetén a múzsákat ábrázoló freskóval, a Bártfay-szalon, a kecses virágszalon, a kápolna, a folyosók és a lépcsősor, s a múzeumi termek csodálatos stílusötvözete mind a mai rekonstrukciót elvégző művészettörténészek és mesterek munkáját dicséri.
origo.hu
Brüsszel vs. Magyarország: már több mint 40 ezren követelik Magyar Péterék távozását
