A ruszisztika mestere volt

2001. 04. 06. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Életének hetvenegyedik évében, április 5-én meghalt Papp Ferenc akadémikus, a magyarországi és nemzetközi ruszisztika kimagasló alakja, a magyar számítógépes nyelvészeti kutatások megindítója. Papp Ferencet a Magyar Tudományos Akadémia, az MTA Nyelvtudományi Intézete és a Debreceni Egyetem saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.Papp Ferenc 1930. szeptember 19-én született Budapesten. Az első orosz szót 15 éves korában hallotta. 1948-ban az Eötvös Kollégium diákjaként látott hozzá az orosz és a francia nyelv elmélyült tanulmányozásához olyan tanárok irányításával, mint Gyergyai Albert, Gáldi László, Hadrovics László. Pályafutását az Eötvös Loránd Tudományegyetem Orosz Intézetének aspiránsaként kezdte meg. 1955-ben lett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem oktatója, ahol hamarosan megbízást kapott az Orosz Nyelvészeti Tanszék vezetésére. Harminc évet töltött a debreceni egyetemen, ahol tudományos tevékenységével és oktatói munkájával elérte, hogy Debrecen nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi ruszisztikának is a központja lett. 1985-ben Budapestre költözött, és az Akadémia Nyelvtudomány Intézetének tudományos tanácsadójaként megbízást kapott az úgynevezett Akadémiai Nagyszótárral kapcsolatos számítógépes munkálatok elindítására.A nyelvtudomány több területén ért el kimagasló eredményeket. Neve elsősorban a ruszisztikával kapcsolatosan vált ismertté itthon és külföldön, de foglalkozott leíró és alkalmazott nyelvészettel, humán és gépi fordítással, és korát megelőzve már a hetvenes években a mindennapi nyelvhasználat pragmatikai elemzésével is. Nevéhez fűződik többek között a számítógépes nyelvészeti kutatások hazai elindítása, a magyar nyelv számítógépes feldolgozása.Hosszan tartó, súlyos betegsége ellenére élete végéig dolgozott. 2000-ben jelent meg utolsó műve, a Moszkvai szemantikai iskola című tanulmánykötet, amely áttekintést ad az azóta világhírű orosz szemantikai iskola nagy alakjainak munkásságáról. A sors keserű iróniája, hogy a kötetben bemutatott szerzők, Igor Melcsuk, Jurij Apreszjan, Jelena Paducseva talán éppen ezekben a napokban kapják kézhez a tiszteletpéldányokat.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.