Digitális angyalok madártollal

A Magyar Filmlaboratórium épületében három éve működik a FrontFilm. Munkatársai eddig harminc játékfilm és számos reklámfilm munkálataiban vettek részt. A fiatal cég számára komoly kihívást jelentett Koltay Gábor Sacra Corona című történelmi játékfilmjének trükkvilága.Juhász Csaba a FrontFilm igazgatója elmondta, hogy a cég 2000 januárjában kapcsolódott be a forgatási munkálatokba, de már fél évvel korábban tudták, hogy az angyali jelenést, a csatajelenetek úgynevezett „lovas többszörözését” és a főcímet nekik kell megvalósítaniuk. Angyalok hozzák le ugyanis az égből a szent koronát a három királynak, Lászlónak, Gézának, Salamonnak. E víziót úgy kellett a térben megformálniuk, hogy megfeleljen a korabeli festményeken és épületeken látható szakrális ábrázolásának, egyben a statika és a dinamika törvényeinek is. Munkájukat megkönnyítette, hogy a fantáziaképsor eleve tágítja a vizuális megjelenítés lehetőségeit. A víziószerűségben lebegővé, áttetszővé válhattak az angyalok. A film látványvilágát Novák Emil operatőr koordinálta, a frontfilmes csapatnak az ő elképzeléseit kellett digitálisan „megírnia”. Az első fázisban trükkforgatókönyvet készítettek, amely a kameraállásról szóló elképzeléseiket is tartalmazta. A trükkteremtés konkrét munkája az alakok megálmodásával, háromdimenzióssá modellezésével kezdődik. Mégpedig úgy, hogy digitálisan létrehoznak egy dróthálószerű alakot, ami a figurák és a tárgyak külső vázát alkotja. Erre a vázra viszik rá a különböző egye-di tulajdonságokat megjelenítő elemeket.Az angyalokat – természetesen – mozgatni is kellett, ezért olyan belső struktúrát hoztak létre, amely meghökkentően egyezik az emberi csontvázzal. E szerkezetre „animálták” az egyedi sajátságokat. A felhők és az eső, de még inkább a repülés hiteles megjelenítéséhez számos természeti filmet néztek végig. Vezető animátoruk, Horvátth Szabolcs a galamb, a kolibri és a veréb szárnymozgásából állította össze az angyalok röptét. Az angyalok „felöltöztetéséhez” is számos ötletre volt szükség.A valósággal folytatott játék tipikus esete az a digitális trükk – folytatja Juhász Csaba –, amikor a film egyik csatajelenetében digitálisan sokszorozták meg a valódi lovasokat. Az első fázisban „leszedték” őket a kép hátteréről, hogy aztán tömegesen kerüljenek vissza a képmezőbe. Másfél hónapnyi körberajzolás és összerakás után következett a mozgás és a tömeghatás megteremtése. Minden egyes lovas képét különböző lapocskákra vitték föl, s aztán időben eltolva mozgatták őket. Így lett a mintegy harminc statisztából többezres harcoló tömeg. A többszörös Oscar-díjas Gladiátor példája is bizonyítja, hogy Hollywoodban is egyre többször alkalmaznak digitális trükköket a látványos jelenetek olcsó elkészítéséhez. A FrontFilm munkatársai őszintén remélik, hogy talán – a Sacra Corona hatására is – a magyar rendezők ráébrednek e megoldásban rejlő lehetőségekre. A digitális trükk egyrészt költségkímélő, másrészt szinte korlátlanul megjelenítheti a legmerészebb és fantáziadúsabb látomásokat is.