Hetedízben rendezte meg az Országos Idegennyelvű Könyvtár a budapesti nemzetközi könyvfesztivál történetében a nemzeti kisebbségek Magyarországon című programot. Ezúttal a magyarországi horvát és a szlovák irodalomból és zenéből láthatott a fesztiválközönség bemutatót.A hazai horvátok viszontagságait, a folyóirathiányból adódó publikációs ínséget elemezte többek között előadásában Blazsetin Iván, a Magyarországi Horvát Tudományos Kutatók Egyesületének titkára. A rendszerváltozás után azonban műhelyek alakultak Pécsett, Murakeresztúron, és megszületett 1996-ban a Szó című magyarországi horvát irodalmi folyóirat is. Két érdemes alkotóval is megismerkedett a közönség. Katarina Gubrinski Takács haikukkal és gyerekirodalmi művekkel, Horvát Timea pedig kifinomult, érzékeny szerelmes versekkel mutatkozott be Budapesten.1990 után, az erőszakos asszimilációs nyomás megszűntével fölerősödőben van a spontán asszimiláció folyamata. A szívszorító szürkülést híven fejezi ki Antal György verssora a Doma-Otthon című kötetből: „Fakul az identitás.” Találóan fogalmazta meg azonban Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke zárszavában: a művészetnél nincs tartósabb ellenszere a magyar és a szlovák kultúrát egyaránt gazdagító nemzetiségi sajátosságok elhalványulásának.
Már 100 ezer magyar gazda emelte fel szavát Brüsszellel szemben