Az álmai határozták meg az életét

Sopron belvárosában, a Storno- és a Fabricius-ház környékén a napokban senki sem csodálkozik azon, ha váratlanul szembetalálkozik gróf Széchenyi Istvánnal. A „hűséges város” lakói jól tudják, hogy Eperjes Károly színművészt látják a rendkívüli ember alakmásaként. Büszkén újságolják a városba érkező turistáknak: Nagycenk után Sopronba költözött a Hídember című film forgatói stábja. A film első hivatalos sajtótájékoztatóját a soproni levéltárban tartották.Bereményi Géza rendező a levéltár belső szobáiba vezet bennünket, ahol korhű díszletek között rendezték be a bécsi rendőrminisztériumot. Gázvilágítású vallatólámpa, korabeli sokszorosítógép, a pantográf, finom portól szürke okiratok, preparált csontvázak teszik korhűvé és időtlenné, az 1860-as bürokrácia és a mindenkori hatalom erőszakszervezetének szimbólumává a három helyiséget. E nyomasztó enteriőrben rendőrhivatalnokok vallatják Széchenyi kezelőorvosát, akit Haumann Péter játszik.Nagycenken elkészültek a film nyitányával és fináléjával. A történet úgy kezdődött, hogy az ifjú gróf elmeséli álmát a hídról, amely összeköti Pestet és Budát, és Széchenyi István temetésével végződik. Bereményi Géza és Can Togay forgatókönyve szerint Széchenyi fegyver által, erőszakos halállal hal meg. Eperjes Károly kérdésünkre elmondta: mivel szerepe szerint benn feküdt a zárt koporsóban, a háttérből végignézhette a temetést. Felejthetetlen alakítás volt számára, ahogy Irina Lascsina Széchenyi feleségének, Crescenciának alakmásaként átvág a tömegen, sír, majd váratlanul nevetni kezd. Bereményi Gézát egy fanyalgó kérdés – már megint egy parókás film? – még inkább megerősítette törekvésében: élő és semmiképpen sem úgynevezett kosztümös filmet készítsen. Amikor Can Togayjal Hábermann Jenő producer fölkérésére végre elkezdték írni a forgatókönyvet, a sorsdráma lehetőségét keresték Széchenyi naplójában. Széchenyinek a túlvilághoz és evilághoz egyformán erős a viszonya. Az álmai határozták meg az életét, amelyeket viszont maradéktalanul megvalósított. Megingás nélkül egyensúlyozott a reális és az imaginárius szférák között. Eperjes Károly bevallotta, hogy az első forgatókönyvet kezébe véve megijedt a hatalmas feladattól. – Álmaim mindig is voltak Széchenyiről – mondta. – Fiatal koromban Kossuthot szerettem jobban, később Széchenyi vált szellemi példaképemmé. A filmben már eddig is kiderült, hogy Bereményi Géza rendező, Kardos Sándor operatőr a színészek használható gondolatait is méltányolja. Nem fényvisszaverő felület vagyok csupán...A soproni forgatás még két hétig tart, azután a stáb átköltözik a fóti műterembe. Itt rekonstruálják korabeli festmények, leírások nyomán az 1825-ös országgyűlés helyszínét. A gödöllői Grassalkovich-kastélyban – a Budapesti Történeti Múzeum jóvoltából – Ferenc József eredeti íróasztala is a film szereplője lesz. A nyolcvannapos, szeptember közepéig tartó forgatás során dolgoznak még a keszthelyi Festetics-kastélyban, a noszvaji kastélyban, a komáromi erődben, a kecskeméti Katona József Színházban, Szilvásváradon, Pilismaróton, a Magyar Tudományos Akadémiában, a BM Duna Palotában, a pesti Vármegyeházán és a Lánchídnál. A filmben a Lánchíd eredeti formájának visszavarázsolásához digitális trükkökre is szükség lesz. Pintér Tamás akciórendező zárszóként elmondta: jó jelnek érzi, hogy a bécsi forradalmat szinte ugyanazokon a soproni helyszíneken forgatják majd, mint annak idején A kőszívű ember fiai jeleneteit. Ez utóbbit minden idők eddigi legjobb magyar történelmi filmjének tartja.