Gyónás könyve (1945–1968). E sokatmondó cím elárulja, hogy Szabó György író, műfordító, az olasz kultúra alapos ismerője személyes vallomást tesz életének – életünknek – arról a korszakáról, amelyben már-már átívelhetetlen akadályok gátolták a hiteles személyiség kibontakozását. Ahogy az író és beszélgetőtárs, Gyurkovics Tibor kifejtette, Szabó György könyvének kiindulópontja az a pillanat, amikor az író ráébred, hogy öntörvényű individuumnak született. Pannonhalmi diákévei alatt tanáraitól morális érzéket, meditatív hajlandóságot tanult. Szerencsésnek bizonyult abban is, hogy egyetemi éveinek ötvenes évekbeli kezdetén egyszerre találkozott a régi világbeli emberek szubtilis szellemiségével és az újkori „vadorzók” agreszszivitásával. Ez utóbbiaknál mind a mai napig eldönthetetlen, hogy a fanatikus hívők, vagy a pragmatikus törtetők voltak veszedelmesebbek. Szabó György személyes élményeken keresztül tárja elénk az 1956-os forradalom légkörét. Sokatmondó az a jelenet, amikor egy harcoló házaspár az oroszok novemberi bevonulása után csüggedten, reményt vesztetten a szó szoros értelmében „leteszi a fegyvert”. Ám – hangsúlyozta Gyurkovics Tibor – azért tenné kötelező olvasmánnyá a Gyónás könyvét, mert írója a lehetetlent is megvalósítja. Sikerül megvilágítania a Kádár-kor szellemi manipulációjának finom szerkezetét. Már-már megfoghatatlan volt a folyamat, amelynek során az ember akkor is belesétálhatott az ideológia csapdáiba, amikor teljes mellszélességgel vállalta a konfrontálódást a mindenható párttal. Mi volt az a láthatatlan pókháló, amibe minden gondolkodó szükségképpen belekeveredett? Ezt elemezni szinte képtelenség, érzékeltetni viszont nagyon is lehetséges az őszinteség gyönyörű koreográfiájának nyomvonalán.
origo.hu
A részeges szegedi karatés rátámadt egy férfira, de olyat kapott, hogy padlót fogott – videó
