Magyar operafilm – húsz nyelven

Az ócsai román műemlék templom és környéke a napokban visszaálmodhatta magát Árpád-házi II. Endre, és magyargyűlölő felesége, Gertrudis, valamint Bánk bán, a haragvó, igazságosztó nagyúr korába. A templombelső is átalakult lovag- és trónteremmé. A karzaton Sólyom Nagy Sándor, a világhírű baritonista a békétlenek karéjában énekli Petur bán keserű bordalát.Ne csodálkozzanak – mondja már a kézfogás pillanatában Káel Csaba rendező. Az a jelenet, amelyet látnak, így nem szerepel a hagyományos színpadi előadásokban. Petur bán a merániai német „udvornikok” és az idegen királynénak behódoló magyar urak közé keveredve koccintásra emeli kelyhét, majd megvetően a földre locsolja borát. A rendező és Mészöly Gábor forgatókönyvíró arra törekszenek, hogy a filmművészet sajátos közegében is működőképes és érthető történetet teremtsenek. Ezért előkeresték Erkel Ferenc 1852-es ős-Bánkjának partitúráját, s miközben rétegről rétegre fejtették le az operáról a színházi előadások során rámerevedett megoldásokat, egyre közelebb kerültek az ősváltozathoz. – Talán eljutottunk e csodálatosan szép magyar opera legtisztább ősforrásához – meséli a rendező. Eközben az írói fantázia szabad szárnyalásának is bőven maradtak lehetőségei. A film egyik fő helyszíne, a lovag- és a trónterem fölvételeit a jáki, az ócsai, a bélapátfalvi templom, az esztergomi várkápolna elemeiből állítjuk össze. A külső felvételek helszíne a visegrádi vár környéke. A korhű atmoszféra Csikós Attila díszlettervező és Velich Rita jelmeztervező munkáját dicséri. S látják, mily megszállottan dolgozik Zsigmond Vilmos, a világ egyik legnagyobb operatőre.Vendég érkezik, Káel Csaba mestere, Makk Károly látogatja meg kedves tanítványát, s fölköszönti negyvenedik születésnapján. Réti Attila, Biberach a lézengő ritter alakmásaként alakul át jóvágású fiatalemberből sebhelyes arcú, komplexusos bajkeverővé. A Szegedi Nemzeti Színház jeles énekese elmondja, hogy a rendező lélektanilag gazdagon motivált eszközökkel igyekszik emberközelbe hozni Biberach alakját. – Nem kell, sőt, nem is szabad velejéig romlott embert alakítanom. A mi Biberachunkat az előnytelen külső és az Ottó hercegtől elszenvedett megaláztatások teszik cselszövővé, gonosztevők vazallusává. Mindannyiunk számára hatalmas kihívás, hogy nem elég kifogástalanul énekelni. Minthogy a film hanganyagát Pál Tamás karmester vezényletével fölvettük, a CD variáns alapanyaga elkészült, szinkronban kell játszanunk a play backkel. Valóságos drámai színészként, a szónak mikrorealista értelmében is meg kell formálnunk a figurát, mintha kicsit Katona József nagyszerű drámájában is szereplők lennénk. Mindnyájan átérezzük a hatalmas felelősséget, amiért nemzeti kincsünket a világ a mi közreműködésünkkel fogja megismerni, akár Miczkevicz Pan Tadeusát Wajda filmjének köszönhetően.– Igazat szól – mondja jelenéséből megtérve Sólyom Nagy Sándor. Nagyszerűek a fiatalok. Rost Andrea Melinda, Marton Éva Gertrudis szerepét csodálatosan alakítja énekesként, színészként, bár ma nincsenek itt. Kiss B. Attila – ma szintén nincs színen – Bánk bánja méltó Simándi, az örökös nagyúr nívójához. Gulyás Dénes Ottó, Miller Lajos Tiborc, Kováts Kolos II. Endre, Asztalos Bence Solom alakmásaként egyaránt kifogástalan. Play back ide vagy oda, teljes hangerővel éneklünk, hiszen csak úgy tudjuk hitelesen átélni a szerepet. Legalább százharmincegyszer biztosan voltam már Petur bán, először húszesztendősen. A Bánk bánban ennél is többször szerepeltem, hiszen a lemezfölvételen, amelyet Ferencsik János vezényelt, II. Endre szerepe jutott nekem. A DVD-variáción húsz nyelven tudják majd lehívni a rajongók az opera írott szövegét. A stáb és a kollégák lelkesedése megható. Példaadó az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos munkaszeretete. Tizennégy órát képes végigdolgozni.– Káel Csabát a Tékozló apa című fimem forgatása óta ismerem, amelynek révén kipróbáltam magam rendezőként is – érkezik kései, este nyolcórai ebédszünetre Zsigmond Vilmos operatőr. – Első asz-szisztenesem volt. A felkérést magyarként, operatőrként is tömegtiszteltetésnek tartom, hiszen a világ minden tájára eljuttatjuk Erkel remekművét. Operafilmet úgy megalkotni, hogy ne fényképezett színpadi előadás legyen, hanem film, nagyobb kihívás, nehezebb feladat, mint a némafilmkészítés. A mozgó képeknek önmagukban is beszélniük kell, ugyanakkor méltóképpen illeszkedni is a nagyszerű zenéhez. Ez a világszínvonalú énekes színészgárda és a filmes stáb garancia arra, hogy olyan filmet készítsünk, amelyből dédunokáink is megismerhetik a Bánk bánt és a XXI. század elejének magyar filmművészetét. El vagyok bűvölve a kollégáktól. Itt mindenki közvetlen, kedves, emberséges. – Kérem, írja meg végszóként – búcsúzik Káel Csaba, –, hogy ez itt közös ügy. Nem az én filmem. A mi filmünk.