Ment-e a könyvek által a világ elébb?

Versenypályázatot hirdetett 2000 őszén a Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ. Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulóját a költő „múltra, jövőre tekints…” gondolatának jegyében kívánta megünnepelni, olyan rendhagyó kiállítással, ahol az írott szóé a főszerep. A pályázat témájaként a múzeum Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban című költeményét jelölte meg, különös tekintettel az abban föltett örök érvényű kérdésekre: „Ment-e a könyvek által a világ elébb?”, illetve „Mi dolgunk a világon?”A felhívásra 99 költő küldött be verset, összesen 103-at. Közülük 13 a határon túlról; Angliából, Bulgáriából, Görögországból, Jugoszláviából, Németországból, Romániából, Szlovákiából és Szlovéniából érkezett. A legjobban talán azok a bensőséges hangvételű pályaművek sikerültek, amelyekben a szerző a könyvek szerepének nélkülözhetetlenségéről vall. A legkülönbözőbb műfajú és verselésű költeményben megannyi gondolat született: a feszítő szociális problémáktól kezdve a külhonban élő magyar költők identitáskeresésén át a tömegkommunikáció és a számítógépes kultúra ránk zúduló nyomásáig.A pályaművekből a zsűri (Ilia Mihály, Kukorelly Endre, Margócsy István, Mészáros Sándor, Réz Pál) négy alkotást díjazott: Jász Attila Egy fáradt tükör monológja, Lackfi János Mentem elébb, Tandori Dezső A könyv-virág és Tőzsér Árpád Ezredvégi sorok a könyvről című költeményét. Petőcz András A könyvtárban című verse a Petőfi Irodalmi Múzeum közönségdíját nyerte el.A zsűri által kiválasztott negyedszáz legjobb vers kötetben is napvilágot látott. A költemények sorát Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban című verse nyitja, ezt követi a közönségdíjas Petőcz-költemény és a zsűri által kiválasztott huszonöt pályamű. A könyvben – szokatlan módon – a versek kézirata is látható.