Országgyűlési jelenetek – ellenzékiekkel

Filmstúdió Fóton. A Máriássy műterem a XIX századot, a pozsonyi reformországgyűlések korát idézi. Kossuth Lajost látjuk és halljuk: csalást és fondorlatot kiált. Az ellenzékiek éljenzik, az aulikusok pfujozzák. Széchenyi István pedig a szónoki emelvényhez sietvén megdöbbenését fejezi ki a királyi leirat ellenzéki fogadtatása miatt. Bereményi Géza Hídember-forgatásának harminckettedik napjánál tartunk, a filmnek több mint az egyharmada elkészült. A felforrósodott reform-országgyűlési hangulat mindenkit megérint. Can Togay forgatókönyvíró, gróf Batthyányi Lajos szerepének alakítója azt mondja, az országgyűlési jelenetektől féltek a legjobban. Politikától átitatott dokumentumokból kellett átélhető cselekményt komponálni – mondja. Kardos Sándor operatőr visszanézi a jelenetet a monitoron, végre elégedett a látvánnyal.– Három országgyűlés szemelvényeit kell e helyszínen megjelenítenünk – magyarázza Bereményi Géza. Az 1825-ös, 1832– 36-os és 1848-as ciklus legdrámaibb történéseit rögzítjük. Sok-sok feszültség után most már érzem, hogy talán sikerül átívelnünk a magyar történelem meghatározó negyven esztendején, amely magában foglalja a reformkort, a szabadságharcot, a Bach-korszakot Széchenyi István életének tükrében.– Széchenyi Istvánhoz fogható egyéniség kettőszáz évente születik e világra – nyilatkozza Eperjes Károly. Jó lenne, ha a film hatására minél több átsugározna belőle a mai magyar ember számára identitástudatból és hazaszeretetből. Mellette áll Kossuth Lajos megszemélyesítőjeként Nagy Ervin, a Katona József Színház ifjú színésze. Vigyáznia kell, mondja, hogy Kossuth Lajos ne merevedjen köztéri szoboralakká. Másrészt, nemcsak a valósághű Kossuth-képet kell megformálnia, hanem alkalmazkodnia kell ahhoz a változathoz, ahogyan Széchenyi István látta őt, a barátját, az ellenlábasát.A főhőst körülölelő alakok ugyanakkor részei lehetnek annak a tükörcsarnoknak is, amelyből ha lehet, még összetettebben tárul elénk a Hídember egyénisége. Széchenyi István személyi titkárát Szarvas József személyesíti meg.– Hűséges drukker, és belső figyelő vagyok egy személyben – jellemzi saját alakmását. – Kiss Mihály nem vesz részt a történésekben, de Széchenyi életének minden döntő pillanatát észleli. Együtt öregszik a Hídemberrel, jelen van a végkifejletnél is. A néző azt érzékeli majd, hogy filmünkben Széchenyi erőszakos halállal halt meg. Ám azt is sejti, hogy én, Kiss Mihály talán ismerem a titkot a maga teljességében...