Szeretetre méltó s játszható színház

Szeretlek, színház! – őszintébb címet aligha adhat kötetének az az író, aki elkötelezte magát a drámai műnemnek és a világot jelentő deszkáknak, mint Pozsgai Zsolt. A több mint tíz éve színen levő szerzőnek nemrégiben jelent meg az első önálló kötete.Hogy mennyire szeretem a színházat, az is igazolja, hogy a harmincadik bemutató után jutottam csupán könyvhöz. Elsősorban a színházban élek, s a drámák esztétikai megítélésénél elsődleges szempontnak tartom a játszhatóságot. Azok a pályatársak, akik főként prózát, verset írnak, és emellett írnak színpadi műveket, könyvekben gondolkodnak. Így természetesnek tartják, hogy darabjaikat akár egyetlen színházi megmérettetés, színpadi visszaigazolás nélkül is kötetbe rendezik és megjelentetik. Én fontosnak tartom azt is, hogy színdarabjaim nyomtatott szövege az előadások nyomán alakuljon és tisztuljon le. Ez meglehetősen időigényes folyamat, ám a hosszú várakozásért kárpótol a Szeretlek, színház! című, nagyon szép kivitelű könyv. Kiadására a Tass Kiadó vállalkozott, ami azért érdekes, mert eddig csak pénzügyi könyveket gondozott, ez az első szépirodalmi jellegű munkája. Nem akarom elkiabálni, de valószínűleg folyamatossá válik önálló köteteim megjelentetése, a legközelebbi a téli könyvvásáron lát napvilágot.– Melyek voltak a válogatás szempontjai?– Az első premiertől, 1988-tól kezdve időrendben ad keresztmetszetet eddigi életművemből a könyvem. Harminc színműből tizenegyet válogattam ki, azokra koncentrálva, amelyek érzésem szerint leginkább kiállják az idő próbáját. Színes, sokrétű önbemutatásra törekedtem. Mai történet, történelmi dráma, tragédia, görög komédia egyaránt szerepel a kötetben. A Horatio például Shakespeare Hamletjére épülő gondolati mű. A Szeretlek, Faust Mindszenty hercegprímás kálváriáját tárja elénk. Az Arthur és Paul című munkámból rádiójáték is készült. Az eredeti drámában Arthur Rimbaud és Paul Verlaine viharos barátságának költői vetületét írtam meg, valóság és fantázia ötvözésével. E darabokat egy kivétellel már játszották. Csak A Boldog Asztrik küldetése nem szerepelt még színpadon, de már elkezdtük a próbákat, többek között Béres Ilona, Szakácsi Sándor, Őze Áron, Jászai László szereplésével. A darabot először nyáron Pécsváradon mutatjuk be, a kőszínházi premier ősszel lesz a Pesti Magyar Színházban. Viszonylag frissen fejeztem be három németországi színház fölkérésére A gyertyák csonkig égnek című Márai Sándor-regény színpadi változatát. És végül, a nem is oly távoli jövőben önálló bemutatóra készülök a grazi színházban.