Legújabb összeállítása, a Magyar feltámadás 1990-ig tiltott dalokkal örökíti meg a magyarság 1945-ben kezdődött kálváriájának stációit, s a reményt, amelyet a feltétel nélküli keresztény hit ad az embernek a legnehezebb pillanatokban is. Ezzel a kompozícióval elnyerte a Millennium Kormánybiztos Hivatalának pályadíját, ennek köszönhetően jelent meg az est CD-változata. Most pedig arra készül, hogy augusztus huszadikán szülővárosában, a beregszászi Szent István-szobornál adjon hangversenyt.
Szimbolikus jelentősége van annak, hogy éppen a millenniumi ünnepsorozat záróakkordjaként, Beregszászon énekelhetem el a Boldogasszony anyánkat, Falu Tamás Nem kell nekünk más folyója című megzenésített versét és számos, nem is oly rég még „indexen lévő” éneket. Ebben az elbűvölő városkában még az én gyermekkoromban is mindenki magyarul beszélt, pedig a Szovjetunióban megpróbáltak mindent megcselekedni azért, hogy minél kevesebb magyar maradjon Kárpátalján. A szabadságra vágyó gondolatot azonban nem lehet soha elpusztítani. Ihlető élményem volt apám példája is, aki korosztályának számos képviselőjéhez hasonlóan fiatalon, ötvenévesen halt bele lassú sorvadás által hazájának elvesztésébe. Ritkán mosolygott, szavát is alig hallottam. Temetésén hatalmas fekete tömeg követte a koporsóját. Vele együtt siratták Magyarországot, s a szűkebb haza, Kárpátalja tragédiáját, amelyet bekebelezett az idegen hatalom. Mindezt akkor én, a gyermek és az ifjú boldog öntudatlanságával még alig-alig észleltem. Nyolcévi otthoni zeneiskola, négyéves ungvári zeneelméleti szakközépiskolai tanulmányok után diplomáztam Moszkvában a színművészeti akadémián. 1975 óta élek Magyarországon.
– Hogyan lesz a kárpátaljai színésznő a magyar költészet misszionáriusa?
– Családom tagjain kívül eddig még senkinek sem mondtam el, milyen nagy hatással volt rám a Madách Színházban Lázár Mária egyetlen mondata. Fölemelte az államat, és az ő éteri derűjével kimondta: ebből a kislányból lesz valami. Ám a „kislány” a kaposvári, majd az Arany János színházi rengeteg epizódalakítás, de a komolyabb, megtisztelő szerepek után is úgy érezte, kiaknázatlanok az energiái. S egyszer csak ráébredt, előadóként, énekesként, zeneszerzőként kell a költészet szolgálatába állnia. A verseknek köszönhetem, hogy az akcentusom, ami annyi nehézséget okozott nekem, mostanára a színpadon teljesen eltűnt. Csodálatos orosz költők, Ahmatova, Jeszenyin megzenésített verseiből, orosz népdalokból és cigánydalokból komponáltam első estemet, de már lenyűgözött Pilinszky János költészete. S bár korábban azt hallottam, Pilinszkyt megzenésíteni lehetetlen, egyszer csak összeállt a műsor. Tiltott szóra éhes diák és ifjú értelmiségi szubkultúrákban, később a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett Pilinszky-emlékkiállításon arattam sikert. A XX. század abszurditását példázza, hogy nekem, a kárpátaljai magyar színésznőnek Amerikában kellett találkoznom egy Németországba emigrált 1956-os magyar költővel, Tollas Tiborral, hogy közös estünk lehessen. Folytattam azután József Attila-, Radnóti Miklós-, Mészöly Dezső-, Hernádi Gyula-, Gyurkovics Tibor-, Kiss Anna-kompozíciókkal... Ám most úgy érzem, hogy eddigi egész életem előkészület volt a Magyar feltámadásra.
– Mióta ismeri ezeket a megbélyegzett dalokat?
– Gyermekkoromban e dalokat Kárpátalján már titokban sem énekelték. Mikor az anyaországban, archív felvételről először hallottam őket, megdöbbentett dallamuk tragikus szépsége, üzenetük reménykedő szomorúsága. Hatásukra fölébredt bennem valami, ami, ha szunnyadva is, de mindig létezett. Megértettem, hogy a hazaszerető magyarok máig szenvednek a Trianonban elveszejtett országrészek hiányától. Rájuk gondolva állítottam össze ezt a CD-t, amely a Magyar feltámadás címet viseli. Elhangzanak benne népdalok, elkeseredett és csak azért is bizakodó énekek, a Horthy Miklós katonája vagyok, a régi magyar himnusz: a Boldogasszony anyánk, a régi székely himnusz. Az 1848–49-es forradalom emlékét idéző Kossuth-nóta átúszik a Piros a vér a pesti utcán megzenésített akkordjain 1956 drámájába. Nem indulatokat akarok ébreszteni az emberekben e lemezzel, hanem az összetartozás tudatát szeretném bennük feléleszteni. Elvittem már e dalokat Amerikába, Kanadába, a Felvidékre, Kárpátaljára, Ausztriába és számos itthoni közösségbe. S miközben jönnek az újabb fölkérések, a folytatáson kell gondolkodnom.
origo.hu
Szentkirályi Alexandra: Magyar Péterék a baloldallal összefogva sarcolják az embereket - videó
