Zebegényben születtem, és lelkem legmélyéről vonzódom a vidéki Magyarországhoz, a határon inneni és túli magyar falusi világhoz. Erdélyi forgatásaim helyszínén otthon vagyok és mégsem lehetek otthon, hiszen feleségem, lányom és fiam, minden munkám Budapesthez köt. Szinte a mai napig külsősként dolgoztam a Magyar Televízióban és a Duna Televízióban. A Dunában készítettem talán legkedvesebb irodalmi dokumentumfilmjeimet. Az erdélyi Helikonról szóló Nagycsütörtököt és a Tamási Áron szellemét megidéző farkaslaki filmemet, amelyben a nagy író testvéreit faggattam. Vagy a Darabokra szaggattatol című nyolcrészes sorozatot az erdélyi arisztokrácia szétszórattatásáról. Korábbi kötetem, a Zendülés az idő ellen 1995-ben jelent meg.
– Simonffy Andrásról 1994-ben, Bergengócia címmel készített portréfilmet, amelynek egyik ihletője a Posta Dukába című új könyv címadó írása.
– Simonffy Andrással munkahelyén, a Hitel szerkesztőségében találkoztam. A folyóirat Ez történt velünk címmel indított egy pályázatot, amire beküldtem a Darabokra szaggattatol című film szöveges változatát, amellyel második díjat nyertem. Az ünnepségen mutatták meg nekem: ő Simonffy András, éppen most került ki a kórházból. Súlyos beteg, szinte csoda, hogy még felgyógyult. Most már sajnos kimondhatom, a kimondhatatlanul értékes, ám veszendő, múlandó dolgok iránti végzetszerű vonzódásom is közreműködhetett barátságunkban. Sejtettük, hogy meg kell halnia, de lenyűgöző volt az élni akarásának már-már gigászi ereje, amely a barátait is halvány bizakodással töltötte el. A Duna Televízióban kiharcoltam, hogy készíthessek róla egy portrét. A forgatás közben annyira összemelegedtünk, hogy a film elkészülte után is hívtuk egymást telefonon, leveleztünk. Dukán élt, de személyesen is elég gyakran találkoztunk. E levelezésünk, beszélgetéseink, a film aurája alkotja a dokumentumregény gerincét. És néhány közös akciónk és tervünk. Többek között egy római utazás, ami már nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna. Belevittem a könyvbe András filmtervét is, ami már nem készülhetett el. Regényem egy másfél éves barátság szubjektív lenyomata és utóélete. Érdekes, hogy András nem volt írói mintám és példaképem. Szégyenkezve bevallom, csak a barátságunk hatására ismerkedtem meg az életművel. Mi köt össze egy érett írót egy nála huszonnégy évvel fiatalabb pályakezdővel? Nyilván az, hogy ő a saját fiatalkorát látta bennem, én pedig vélhető időskori alakmásomat őbenne. Szövetséget kötöttünk hát egy más korba plántált önmagunkkal. A fináléban és lényegében mindvégig, látszólag képzeletbeli, de nagyon is valóságos beszélgetést folytatok az eltávozott baráttal, mert nem volt időnk megbeszélni mindent, hiszen életének utolsó fejezetében jelentem meg. Épphogy elkezdtem hinni, hogy a barátom lehet egy jelentős, nagy író, már meg is halt. Halálhírének pillanatában belém villant: meg kell örökítenem végnapjainak kálváriáját. E hitemet megerősítette Nagy Gáspár, aki a temetésen a fülembe súgta: ha elmúlik a gombóc a torkodból, ezt neked kell megírnod. Öt év kellett, hogy enyhüljön a gyász.
– Másik regénye is szellemidézés: Mikes Kelemenhez, az első magyar levélregény írójához címzett levelek füzére.
– Amikor elolvastam Mikes rodostói száműzetésben írt leveleit, amelyeket elképzelt édes nénjének címzett, úgy éreztem, támadt egy édesbátyám Mikes Kelemen „személyében”. Úgy gondoltam, írok neki odaátra. Mikes száműzetésbe kényszerülve tett vallomást az otthontalanságról, a hazátlanságról. Az én szabálytalan, esszé-, nekrológ- és irodalomtörténeti elemeket ötvöző regényemben egységet teremt a bizonyosság, hogy nem térben, hanem az időben vagyok száműzött. A technikai civilizációnak, a pénz civilizációjának korába születtem, kizárva egy másik korból, ahol esetleg jobban éreztem volna magam. A térbeli és időbeli beszorítottság száműzetésének regényét kívántam megírni. Nem tudom, hogy írónak vagy rendezőnek tartom inkább magam, talán nem is nekem kell ezt eldönteni. Film és könyv, ugyanannak a megfoghatatlan valaminek a megnyilvánulása, ami bennem munkál. Annyit már most sejtek, hogy a dokumentumok és a memoárok után eljött életemben a szó klasszikus értelmében vett regények és novellák korszaka.
Itt vannak a legújabb kormányzati bejelentések - élőben a Kormányinfó