Az ismeretterjesztés hazai doyenje, György István rendező 1960-ban alapította a miskolci ismeretterjesztő filmek fesztiválját, amelynek 1989-ig huszonkilenc alkalommal volt igazgatója. A szemle ezután tizenegy éven át szünetelt. György István, a mintegy kétszáz dokumentum és tudományos film, köztük húsz egész estét betöltő alkotás rendezője a kényszerszünet alatt kitartóan munkálkodott azért, hogy a tradíció idén végre újjáéledhessen.
– A hosszú hallgatást a szponzorhiány okozta – mondja. – Idén többek között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyar Mozgókép Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, Miskolc város polgármesteri hivatala tette lehetővé, hogy szokatlan formában bár, de újra megrendezzük a fesztivált. Néhány hasonló próbálkozás kudarca ébresztett rá bennünket, hogy időközben a televíziók és a multiplexek térhódítása megváltoztatta a filmnézési szokásokat. Moziban aligha számíthatnánk többre tíz-tizenöt állandó nézőnél. Ám a Magyar Televízió tudományos műsorainak, a Spektrum, a Discovery Channel, a National Geographic Channel és az Animal Planet adásainak magas nézettsége bizonyítja, hogy az embereket igenis érdeklik az ismeretterjesztő alkotások. A Miskolci Városi TV-nek a városban és környékén összesen mintegy kétszázezer nézője van. Már tízszázalékos érdeklődés is huszonötezer embert jelent. A közönség visszajelzései egyértelműen mutatták, hogy sikerült erényt faragni a szükségből. Bevált ez a Magyarországon eleddig egyedülálló fesztiválforma. S talán majd újra sikerül meghonosítani a hagyományos kísérőprogramokat, a vitákat, a közönségtalálkozókat is. Egyelőre még a zsűri tagjai, Illés György operatőr, Jancsó Miklós filmrendező, Juhász Nagy Ágnes, a TIT Stúdió igazgatója, Kuki László, a Miskolci Városi TV igazgatója, Veress József filmesztéta is csak a nyitó- és a záróünnepségen jelentek meg a közönség előtt, a filmeket ők is otthoni készülékükön tekintették meg. Az érdeklődők Budapesten, a Magyar Filmművész Szövetség székházában, illetve az Uránia Filmműhelyben végignézhették a fesztivál teljes anyagát.
A stúdióban tartózkodik az ismeretterjesztő film középnemzedékének spiritus rectora, Gyenes Károly, aki harminc éve dolgozik a Magyar Televízióban. Korábban az Iskolatelevíziónál tevékenykedett, jelenleg a Közművelődési és Oktatási Szerkesztőség Natura szerkesztőségének rendező-műsorvezetője, rovatvezetője. A pornó- és akciófilmek nézettsége az utóbbi években határozottan csökken, s lassan, de biztosan emelkedik az értékes és igényes úti és ismeretterjesztő filmek ázsiója.
– Kettős szerepben vettem részt a fesztiválon – mondja Gyenes Károly. – Alkotóként azzal a százhatvan, kétperces részből álló Szót kér a természet című sorozatunk tizenkét kisfilmjével, amelyet Asbóth Kristóffal közösen készítettünk. A forgatásokat először különösen veszélyeztetett növény- és állatfajok bemutatásával kezdtük, ám időközben ráébredtünk, hogy az ezredfordulóig voltaképpen minden élőlény veszélyeztetetté vált. Őszintén reméljük, hogy a parlagi sas, a vándorsólyom, a kiskócsag, az osztrák len, a budai berkenye, a foltos szalamandra, a medvehagyma című etűdjeink révén az emberek picit közelebb kerülnek a természethez. Az értelmetlen pusztítás az öngyilkosság egyik módja, hiszen – idézve Rockenbauer Pált – a természet ember nélkül mit sem ér, ám ennek a fordítottja is igaz. Ő alapította 1978-ban a Natura szerkesztőséget. Tőle és utódjától, Rácz Gábortól vettem át 1993-ban a műhely vezetését. Ebben a minőségemben, ha lehet, még fontosabbnak éreztem jelenlétemet a fesztiválon, melyen szerkesztőségünk mintegy két tucat filmmel képviseltette magát. Nehéz igazságosan tallózni fiatal, tehetséges munkatársaim művei között. Tóth Zsolt Marcellnek, aki szinte minden második filmünk operatőre, a Fortyogó föld című filmje keltett komoly figyelmet. Miskolcon is szerepelt Cséke Zsolt Az emberevők földjén című kétrészes filmje, a tavalyi Kamera Hungária fesztivál kategóriagyőztese. Szalkai Zoltán, a Kudrjávi expedíció és a Rattanföld-telepesek rendezője konokul és megszállottan, hátizsákkal és kamerával járja a világot. Kollányi Ágoston és Magyar Ágnes Ásatások országútjain című munkája azt a régészeti, leletmentő és fölfedező munkát mutatja be, ami a nagy útépítkezéseket megelőzi. A fesztivál hatvanöt új versenyfilmje megerős ített abban a hitemben, hogy eljő a kor, melyben újra sztárjai és sikerfilmjei lesznek a hazai ismeretterjesztésnek. Sőt, énszerintem már eljött, csak még nem vesszük észre.
origo.hu
Gulyás Gergely: A háborús veszély nagyobb, mint valaha
