A cselekmény centrumában egy múltbéli családi dráma és egy groteszk szerelmiháromszög-történet áll. Anna – megszemélyesítője Básti Juli – elvált asszony, aki egyedül nevelte föl fiát. Szeretné élni a maga életét, szerelmi viszonyba keveredik egy karrierista bankárral (Seress Zoltán), de vissza akarja szerezni fiának megrendült bizalmát is. Ám a fiú (Miklós Marcell) már régóta a saját útját járva próbálja rendbe hozni a család ügyeit. Afféle számítógépes zseni, aki „rossz útra tévedt”, hackerkedésből él. S közben megtudja, hogy apja, az örök kísérletező mezőgazda-csodabogár falun él. Merészet és nagyot gondolva inkognitóban elszegődik munkásnak apja kísérleti gazdaságához. Groteszk érzelmi háromszögbe keveredik, amelynek egyik pontja régi szerelme, szerepét egy tehetséges jogi egyetemi hallgató, Budai Kati játssza. A másik ponton egy mágikus képességekkel rendelkező kis cigányleány (Kovács Juli) áll, akinek segítségével a fiú tovább űzi számítógépes kalózkodásait. A cselekmény tetőpontján a magánéleti szálak is elképesztően összegubancolódnak, s mind az apa, mind az anya, mind a fiú és különös szerelmei a teljes csőd felé indulnak, gazdasági értelemben is. Végül egy különös csavarral, amelyet elárulni szigorúan tilos, rendbe jönnek a dolgok. Ám addig a szereplők számos, krimibe, kalandfilmbe, társadalmi drámába egyaránt illő viszontagságba keverednek.
Az időjárás szeszélyei nem tisztelik a forgatás rendjét. Elkezd esni az eső, így a szabadtéri dulakodásos jelenet a próba stádiumában félbeszakad. Kamondi Zoltán tető alá tereli a stábot. Biztonságba kerül a kényes műszaki felszerelés is. A rendező nem esik kétségbe, hiszen a verekedést megelőző jelenet is forgatásra vár. Ennek során a gazdaság dolgozói békésen iszogatnak a falusi kocsmákban is nélkülözhetetlen tévékészülék előtt, s közben a vállalkozás közeli csődjét prognosztizáló riport kerül képernyőre. A „piások” nyugalmát először az kavarja föl, hogy sorra ismerik föl magukat a „tévében”, Egy „szakszervezeti vezető” (Székely B. Miklós) vádaskodik, felesége pedig azt állítja a riporternek, hogy a fizetésük késlekedik, már enniük is alig van mit, s ott tartanak, hogy a villanyt is kikapcsolják náluk. Az elnök, jogos haraggal, nekiront a szenzációhajhász tévéseknek, akiknek bosszúja nem marad el, adásban hagyják a botrányos jelenetet. E pillanatban lép a kocsmába Derzsi János mint „elnök”. Árulói és munkatársai kerülik a tekintetét, ő pedig dacosan, megvető nagylelkűséggel szól a kocsmárosnak: még egy kört a barátaimnak. A vendégek először tétován, majd egyre hangosabban mondják be a rendelést, röpködnek a felesek, a stampedlik, a „kólák”. Ezután tör ki majd a hajcihő.
A Kék Narancs című filmről az elmondottakból is kiderül, hogy a rendező-író, Kamondi Zoltán korábbi szürrealista és ezoterikus alkotásaihoz (Halálutak és angyalok, Az alkimista és a szűz) képest realisztikus, közérthető és közönségfilmes elemeket sem nélkülöző mű. A film nagyrészt fekete-fehér, ám egy-egy kockája váratlanul kiszínesedik. Úgyannyira a befejezésénél tart, hogy egyetlen szántóföldi és egy budai éttermi jelenet van még hátra. A júliustól szeptemberig tartó feölvételek főbb helyszínei: Alag, egy tahitótfalui villa, az újpalotai vízművek, amely „bankcentert játszik”, a Pántlika söröző, a Jukebox étterem, az alagi–pesti határ. Az operatőr Medvigy Gábor, a producer Budai György. Az alkotók úgy tervezik, hogy az utómunkálatok befejezése után a mű a februári filmszemlén kerül a magyar közönség elé.
origo.hu
Gulyás Gergely: A háborús veszély nagyobb, mint valaha
