Mintegy négy szép és nehéz esztendőre teszünk pontot a könyvtár történelmének pénteki nagy pillanatával – emlékezik Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója. – Az egyéves előkészítő munkával együtt 1997 és 2001 között zajlott le a rekonstrukció. Szimbolikus értékű, hogy épp száztíz éve, 1891-ben adták át a Wenckheim grófok számára létrehozott épületet, amely Meinig Artur tervei alapján jött létre. A palotát a főváros 1927-ben vásárolta meg könyvtári célra. Hetven esztendő múltán, 1997-ben kezdődött a felújítás, bővítés és rekonstrukció előkészítése. S hét évtizeddel a jelenlegi újjászületés előtt, 1931 áprilisában alakult át a ház könyvpalotává. A most véget érő hárommilliárd forintnyi nettó értékű beruházásból 2,4 milliárdot a kormány, a többit a főváros biztosította. A munka első szakaszában 1998–99-ig újjászülettek a Wenckheim-palota nem műemléki részei és a Baross utca 18. szám alatti épületszerkezet. A második szakasz tavaly ért véget a bővítéssel, amelynek során elkészült az új könyvtári épületegyüttes. 2000 nyarán pedig elkezdődhetett a palota rekonstrukciója, amely magában foglalta a teljes gépészeti cserét és a teljes műemléki felújítást. Mind a könyvtáro-sok, mind az építészek, mind a restaurátorok számára hatalmas kihívást, rendkívül összetett és összehangolt munkát jelentett, hogy esztétikai szempontból kifogástalan, ugyanakkor a XXI. század minden igényét kielégítő végeredmény szülessen.
– A klasszikus könyvtári funkciókat nem szorítja háttérbe az informatika?
– Ellenkezőleg, éppen hogy segíti. A megújult könyvtár küldetésének tekinti a klasszikus Gutenberg Galaxis őrzését, átörökítését és továbbfejlesztését, ugyanakkor korszerű információs központként is működik, akár a legszebb és a legkorszerűbb világvárosi bibliotékák a föld minden táján. Tavaly óta működik már a könyvtár új integrált, Corvina rendszerű szoftvere, amelynek révén könnyen kezelhetővé válik a teljes adatbázis, de könnyen tudunk kapcsolódni más könyvtári rendszerekhez is. Mintegy kettőszáz új számítógép áll az olvasók rendelkezésére és több mint nyolcszázezer rekorder került föl, amelyek természetesen az internetről is elérhetők. Ugyanakkor arra is figyelnünk kellett, ami a könyvtár alfája és ómegája, hogy az olvasó még otthonosabban érezze magát. A korábbi túlzsúfolt, szűkös kis helyiségekből modern és tágas olvasótermeket alakítottunk ki, míg azelőtt kettőszáz, most mintegy kilencszáz olvasót tudunk leültetni. S ha hozzászámítjuk a kávézót is, elmondhatjuk, hogy bibliotékánkban majd’ ezer ember kényelmesen elfér.
– Hogyan viselték el az olvasók a kemény esztendőket?
– A Szabó Ervin Könyvtár az ország legnagyobb közművelődési könyvtára. Mivel a központi épületen kívül Budapesten hetvenkét helyen működik bibliotékánk, elmondhatjuk, hogy mi vagyunk a fővárosi olvasóközönség első számú bázisa. A hetvenkét könyvtárnak komoly érdeme volt abban, hogy a kényszerszünetek alatt sem csökkent az olvasóink száma. Országos szakkönyvtári funkciónk is van, a társadalomtudományi és a szociológiai gyűjtemény révén. Még két gyűjteményünk, a Pálffy-palotában 1998 óta működő Zenei Gyűjtemény és a kedvelt Budapest Gyűjtemény is várja a kutatókat. A jövő legfontosabb feladata a hálózatfejlesztési program megvalósítása lesz. Összesen hárommillió-nyolcszázhuszonnyolcezer dokumentum birtokosai vagyunk. Ebből tavaly százhuszonháromezer- hétszázötvenöt darabbal gyarapodtunk. A tavalyi adatok alapján csaknem százhatvanezer beiratkozott olvasóval és kétmillió-négyszázötvenkilencezer látogatóval büszkélkedhetünk. Okkal és joggal remélem, hogy őket nem érheti csalódás. Ha egy régi, hűséges olvasónk betér hozzánk a Reviczky utca 1. szám alatti új főbejáraton, nyomban tágas, átriumos, fedett udvarra érkezik, s elé tárul a volt kocsiszínből kialakított kellemes kávézó. A másik szembeszökő újdonság, hogy az épület valamennyi szintje a rendelkezésére áll. Ám arra is vigyáztunk, hogy a 2000 novemberében kialakult szerkezet az eredetihez képest is csak annyit változzon, amit a bővítés szükségessé tett. A kölcsönözhető könyvek, illetve dokumentumok azonos térben vannak elhelyezve, ez az áttekinthetőség szempontjából fontos. A művészeti és a bölcseleti olvasónk szakjelleggel működik, az összes többi helyiség általános olvasóteremként áll látogatóink rendelkezésére a megújult palotában. Olvasóvá alakult át a hajdani kisbálteremből átalakított korábbi katalógusterem. Az olvasót otthonos érzéssel töltheti el, hogy nyilvánvalóan minden őérette történt. Úgy gondolom, dicséretet érdemelnek a tervezők, Hegedűs Péter és a belsőépítész Hefkó Mihály, a fővállalkozók, a MASZER és a Középület Rt., Nagy Gábor kiváló restaurátorcsoportja, a viszontagságokat fegyelmezetten elviselő kollégáim, s mindenki, aki ebben az emberpróbáló alkotói tevékenységben részt vett. Ám büszkék lehetnek magukra türelmes olvasóink is, akik az idei és a tavalyi, kényszerből megnövekedett nyári szünet dacára is kitartottak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központja és az áldozatvállaló hálózatunk mellett.
origo.hu
Gulyás Gergely: A háborús veszély nagyobb, mint valaha
