Keserédes jubileum – zsoltárral

Világhírű kórusát ünnepli ma az ország és Debrecen városa a Bartók-teremben este fél nyolckor kezdődő hangversennyel. Magyar művekkel lép pódiumra a Gulyás György által 1955-ben alapított és harminc esztendeje az ország harmadik hivatásos énekkaraként működő Debreceni Kodály Kórus. Hogyan élnek, dolgoznak, miként emlékeznek a jeles évfordulóra – erről is hallottunk Joób Árpád igazgatótól és Szabó Sipos Máté művészeti vezetőtől.

Az (ünneprontó) tényekkel kezdjük, amelyeket elhallgatni nem lehet: a hivatásossá válásának harmincadik évfordulóját ünneplő, a világ negyvenvalahány országában a magyar kórusművészetet reprezentáló Debreceni Kodály Kórus ma hivatásszeretetből dolgozik (ad évi mintegy ötven koncertet), nem a fizetésért. Mint a kórust tíz esztendeje igazgató Joób Árpádtól megtudtam, az énekesek bruttó átlagkeresete hatvanezer forint. Az alapító tagként nyilvántartott művész keresménye bruttó 78 ezer. Debrecen városa az egyetlen a magyar városok közt, amelyik hivatásos énekkart tart fenn, sokat tesz világhírű együtteséért, ám az ötvenmilliós önkormányzati büdzséből biztosított összeg a közszolgálati kategória minimumára elegendő. A létszám, amely korábban 60-70 fő volt, az 1993–94-es közalkalmazotti leépítések után redukálódott negyvenre. A városi büdzsé ötvenmilliót biztosít a kórus számára, ez az öszszeg – durván – a bérekre elegendő. Kottákra s egyéb, a napi munkához elengedhetetlen beszerzésekre évek óta nem jut pénz. Naponta próbálnak, teljesítik a 22, úgynevezett kötelező szolgálatot, és messzire viszik a magyar kóruséneklés hírét a világban.
E keserédes jubileumon is szívesebben beszélnek azonban a Debreceni Kodály Kórus vezetői művészi örömeikről. 2000 szeptembere óta a kórus művészeti vezetője Szabó Sipos Máté: felkészült karnagy irányítja az énekkar művészeti tevékenységét. Az énekesek közt vannak karvezetői, énekművészi, zenetanári diplomás emberek, de olyan is, aki más pályáról érkezett a kórusba. A mai évfordulót mindnyájan arra szánják az egykori és mai énekkari tagok egyaránt, hogy felidézzék legkedvesebb emlékeiket, sikereiket, lemezfelvételeiket, a három évtized alatt adott mintegy kétezer koncertet.
A Debreceni Kodály Kórus, amely az oratóriumirodalom javarészét a repertoárján tartja, oratóriumi bérlettel ajándékozza meg fenntartóját, Debrecen városát. Neves szimfonikus zenekarokat kért fel közreműködőnek az öt koncertből álló sorozatához: a MÁV Szimfonikusokat, a Debreceni Filharmonikusokat, a Miskolci Szimfonikusokat, a Budapesti Vonósokat. Az előadások helyszíne a debreceni Bartók-terem. E hangversenyekkel körüljárják az év ünnepeit. Az évkör Händel Messiásával kezdődik november végén, és Haydn Évszakok című művével ér véget jövő áprilisban. A közönség által kedvelt művek mellé ritkán hallható oratórikus művek kerültek. A magyar szerzőket egyedül Vajda János képviseli. (A kórus egész esztendőben a magyar művek bemutatását szorgalmazza, nyaranta nemzetközi Bartók-kórusversenyt és fesztivált szervez, immár világhírűen, nem tehet senki sem szemrehányást nekik jubileumi választásaikért.) Az ünnepi hangverseny ma este fél nyolckor csendül fel a Bartók-teremben. Nagyobbrészt magyar komponisták (Liszt, Bartók, Kodály, Petrovics, Orbán) művei szólalnak meg a kórus szinte valamennyi volt karnagya, Strausz Kálmán, Szűcs Lajos, Erdei Péter vezénylésével. A jelenlegiek, Török Ágnes másodkarnagy és a vezető Szabó Sipos Máté Liszt XIII. zsoltárát dirigálja.