Kódexek, ritkaságok meg a virtuális jövő

Zárt világ volt eddig az ELTE Egyetemi Könyvtára. Szinte kizárólag az Eötvös Loránd Tudományegyetem diákjai, tanárai és a kutatók használták. Gyűjteményeiről és állományairól, elfekvő értékeiről alig lehetett tudni. Maguk a munkatársak sem sejtették, mi van a birtokukban. Most azonban új idők következnek. Első lépésként a XVI. századi anyagot válogatták ki, hogy új különgyűjteményt állítsanak fel belőlük. A közvéleményt is szeretnék megismertetni értékeikkel. Kódexeikből nemrégiben bemutattak néhányat a Törökországból visszakapott Corvinákat reprezentáló kiállításon. Az olvasás évében pedig több más – a nagyközönség számára is látogatható – kiállítással várják az érdeklődőket.
Ebben az évben 440 esztendős az ELTE Egyetemi Könyvtára. Öregebb, mint maga az egyetem. A mai gyűjtemény alapját az 1561-es jezsuita kollégium és annak könyvtára adta. Azt is mondhatjuk, ez a legrégebbi világi könyvtár az országban. – Gyűjteményünk bizonyos szempontból egyedülálló. Természetesen nem érjük el a nemzeti könyvtár nagyságát, bár a XVIII. században, illetve a XIX. század első felében ez a létesítmény töltötte be a nemzeti könyvtár szerepét. Ebből az időből, valamint a jezsuitáktól megörökölt állományból páratlan gyűjtemény állt össze. Nyugodtan mondhatjuk: gyűjteményünk a kéziratok, kódexek és ritkaságok tekintetében párját ritkítja – fogalmaz Szögi László főigazgató.
A modernebb könyvtárak XX. századi gyűjteményével nem vetekedhetnek, de nem is ez a feladatuk.
Jelenleg ez a bibliotéka a decentralizált egyetem központi, vezető könyvtáraként működik. Mintegy másfél milliós „központi” állománya van, a kari könyvtárak pedig százezeres példányszámmal rendelkeznek. Külön egységet képeznek a tanszéki könyvtárak. A legújabb törekvések szerint az Egyetemi Könyvtárnak a virtuális központi könyvtár szerepét kellene betöltenie, azaz integrált könyvtári rendszerrel összekötve a sok apró és nagyobb könyvtárat informatikai bázisként kell működnie. Az első lépéseket még 1995-ben megtették: kiépült integrált könyvtári rendszerük (körülbelül tucatnyi nagyobb könyvtárat kapcsoltak hozzá), de a sok kicsi csatlakozása még hátra van.
Évente körülbelül 5000 kötettel gazdagodnak. Tavaly 181 millió forintot fordítottak külföldi folyóiratok beszerzésére. Külföldi monográfiákat már régen nem, sorozatokat is csak nehezen tudnak megrendelni. Magyar nyelvű köteles példányokat sem kapnak többé. Gyűjtőkörük elsősorban a középkortörténet, a vallástörténet, a filozófia, és részben a pszichológia területére terjed ki.
A Magyarországon és a világban egyaránt számon tartott könyvtár egyik alapvető feladata, hogy régiségeit megőrizze, és megfelelő állapotban tárolja. Két éve ennek érdekében hozták létre a régi nyomtatványok osztályát. Az elmúlt évtizedekben elhanyagolt munkákat most folyamatosan pótolják: kiválogatják és rendszerezik a körülbelül nyolcezer darabos, 1600 előtti gyűjteményt. A hazai viszonylatban második-harmadik számú gyűjtemény anyagában számos unikum akad, amelyet még a tágabb tudományos élet sem ismer. Ugyanígy válogatják ki később a XVII. századi, a jezsuiták által összegyűjtött könyvtárat, amely köteteinek számát egyelőre megbecsülni sem tudják. Ennél is nagyobb a XVIII. századi gyűjtemény, amelynek kiválogatása és feldolgozása még éveket vesz igénybe. Kézirattári és ritkasággyűjteményük restaurálására saját forrásaik kevésnek bizonyulnak, ezért többfelé pályáznak. Van restaurátor- és könyvkötő műhelyük, saját erőből mégis csak kevés régi nyomtatványt és kódexet tudnak restaurálni évente. A restaurálásra váró kötetek száma viszont százakra rúg. – A régi anyagokat a legmodernebb technikával tárjuk fel. Katalogizálásuk megtörtént ugyan valamikor a múltban, de leltározásuk a mai követelményeknek nem felel meg. Előbb-utóbb az internetre is felkerülnek a régi állomány adatai, így bárki megtudhatja, mivel rendelkezünk. A gond az, hogy nemcsak informatikusokból, de a görög, latin és német nyelvet jól ismerőkből sincs elég emberünk.
A könyvtár az olvasás évében két olyan előadással egybekötött kiállítást szervez, amellyel a nyilvánosság előtt felmutatja az értékes állomány egy-egy szeletét. Mint Fabó Edit, a program szervezője elmondta, olyan témákat keresett, amelyek méltóképpen reprezentálják becses régiségeiket. Novemberben a könyvtár gyönyörű füveskönyveiből nyílik meg tárlat, olyan herbáriumokból, amelyek a középkori gyógyítás tudományába nyújtanak bepillantást, tavasszal pedig XIX. századi élclapgyűjteményükből válogatják ki azokat, amelyek a kávéházi törzsasztalok világát, ezen keresztül a kor társadalmi életének markáns jegyeit állítják előtérbe. A kiállítások helyszíne a második emeleti kisterem és a régiségek raktára lesz, ahol historizáló környezetben vonultatják fel a kiállítási tárgyakat. Remélik, hogy bemutatkozásuk sikeres lesz, a kiállítások folytatódnak, és a rendezvények révén kiléphetnek az ismeretlenség homályából.