Marcello D’Orta és Nemecsek Ernő

Marcello D’Orta olasz író szerkesztője volt annak a kötetnek, amelyet a kiadó a nemzedékek közti egyetértés jegyében, országos gyermekpályázat lezárásaként jelentetett meg. A kisdiákoknak a nagyszüleikről kellett írniuk, rajzolniuk. Amikor a budapesti Európa Könyvkiadó jelezte, hogy lefordítják a könyvet, lemondott az őt illető honoráriumról egy kisfiú javára. Az volt a kérése, hogy keressenek szerény anyagi körülmények között élő gyereket, egy mai Nemecseket, aki délutánonként a grundra járna játszani – ha megvolna még a grund.
D’Orta 12 évig tanított különböző nápolyi, peremkerületi iskolákban, ezalatt gyűjtötte össze a magyarul is nagy sikerrel fogadott könyveinek anyagát. A dolgozatgyűjteményekből készített film sikere után joggal tekintik gyermekkönyv-szakértőnek Olaszországban. Ezért kérte fel az ottani kiadója, hogy A Pál utcai fiúk újab olasz kiadását rendezze sajtó alá és írjon hozzá bevezetőt. Marcello D’Orta ugyanis kisdiák kora óta a kedves olvasmányai közé sorolja Molnár Ferenc remekét. Mostani döntéséről meghatóan szép levélben tudatta Nemecsek mai „örökösét”.
Az író nápolyi otthonából válaszol a telefonkérdésekre. Elmondja, hogy nem ismeri személyesen a kisfiút, csak a fényképét látta.
– Olaszországban Edmondo De Amicis Szív című könyve jelenti a nemzeti ifjúsági olvasmányt – mondja D’Orta. – De az már csak a mai öregeket és talán még a mai negyveneseket-ötveneseket hatja meg. A mostani ifjúság már nem ismer magára a regény hőseiben.
– A Pál utcai fiúk ezzel szemben „univerzális” regény?
– Örök és univerzális. Mint maguk a szereplők, akik mind hús-vér emberek. Gyerekkorunkban mindannyian belebújtunk Boka, Geréb, Nemecsek bőrébe. Ők nem használtak semmiféle retorikát, mint De Amicis hősei. Hétköznapi célért, a grundért, a játszótérért harcoltak. Ezt az érti csak igazán, aki nagyvárosban nevelkedett. A vidéki gyereknek ott a végtelen tér a játékhoz. Nápolyban csak szűk sikátorok vannak. A hatvanas évek elején dúlt a telekspekuláció, eltűnt minden zöldterület, amire ez a délolasz város mindig oly büszke volt.
– Csak képzeletben, avagy a valóságban is utánozták a Pál utcaiakat?
– Engem a szüleim a széltől is óvtak. Meg is lett az ára ennek az elhibázott nevelésnek: félénk, szorongó, visszahúzódó felnőtté váltam.
– Nemecseknek érezte magát egész életében?
– Kétségtelenül osztozom a sorsában: ő volt az egyetlen közlegény. De Nemecsek ettől függetlenül kulcsszereplő Molnár könyvében. Tragédiája közös nevezőre hozza az ellenfeleket egymással. Más kérdés, hogy gyermekkorunkban a Pál utcai fiúknak drukkoltunk, de amikor egy kicsit érettebb fejjel újraolvastuk a művet, fel kellett ismernünk, hogy Nemecsek drámájából a vörös ingesek és a Pál utcaiak egyaránt megértették: az életben harcolni kell ugyan, de csakis becsületesen.
– Milyen harcot kell vívnia a mai nápolyi ifjaknak, azoknak, akiket éveken át tanított?
– A fiatalok egy része ma a számítógép és a televízió előtt ül, nem érzi hiányát semmiféle grundnak. Én azonban sok szegény gyereket is tanítottam az iskolában, az ő drámájukat jól ismerem. Nápoly peremkerületeiben, omladozó házakban laknak, ezért soha nincsenek otthon. Az utcán azonban a szervezett alvilág, a camorra egyből lecsap rájuk, felhasználja őket a kábítószer terjesztésére.
– Mindez nem ad elegendő magyarázatot arra, hogy miért tette ezt a mostani felajánlását egy magyar kisfiú számára.
– Ebben az elhatározásomban a Magyarország iránti szeretetem játszott döntő szerepet. Jártam már néhányszor külföldön, így Hollandiában, Nagy-Britanniában, Franciaországban. De sehol nem találtam olyan népre, amely annyira közel állna az enyémhez. Sok magyar beszéli az olaszt, ismeri a kultúránkat. A magyar klasszikus zene is közel áll az itáliaihoz. Eleinte nem értettem, hogy a sajátosan nápolyi könyveimnek miért van ekkora sikere Magyarországon? Fordítójuk, Magyarósi Gizella elmagyarázta, hogy a magyar lélek sokban hasonlít a nápolyira. Egyformák vagyunk például a tekintetben is, hogy könynyen lelkesedünk, majd lelohadunk, melankolikussá válunk. Amikor Budapesten jártam, nagyon rokonszenvesnek éreztem az embereket. Ez indított arra, hogy valamilyen gesztussal kifejezhessem azt a szeretetet, amelyet magamban hordozok, s amely Nemecsekkel kezdődött.
n
Pesten, a Bajcsy-Zsilinszky út 35. szám alatt tegnap délelőtt nyílt meg az Európa Könyvesház, az Európa Könyvkiadó legújabb könyvesboltja. Osztovits Levente, a kiadó igazgatója elmondta, az volt a legfőbb céljuk, hogy a meglevő olvasóközönséget még közelebb hozzák a kiadóhoz, és hogy új érdeklődőket is megnyerjenek maguknak. Az Európa Könyvesház falait a kiadó arculatát meghatározó írók
(Marcello D’Orta, Umberto Eco, Robert Merle) képei díszítik.
Osztovits Levente a bolt megnyitóján jelentette be az Európa Könyvklub indulását, amellyel új, kedvezményes vásárlási lehetőséget kínálnak az érdeklődőknek, tagsági díj fizetése és vásárlási kötelezettség nélkül. A klubtagok minden kapható Európa-könyvre 25%-os kedvezményt kapnak, ha postai utánvéttel rendelik meg a könyveket, és vállalják a postaköltséget; 15%-os ked-vezmény illeti őket, ha az Európa Könyvesházban vásárolnak. Negyedévenként új klubkatalógust adnak ki és küldenek tagjaiknak, év végén pedig nyereményeket sorsolnak ki közöttük.
A kiadó ezenkívül a könyvszakma eseményeihez kapcsolódó rendezvényekkel és időszakos kedvezményes vásárlási lehetőségekkel kíván kedveskedni olvasóinak.
A megnyitón az Európa Könyvkiadó egyik kedves szerzője, Marcello D’Orta nápolyi író-tanító kérésére Osztovits Levente igazgató átadta egy „Pál utcai” kisfiúnak, Maurer Péternek az író ajándékát, a Ha nem volna nagyapám, ki kéne találni című kötetének magyarországi kiadásának szerzői honoráriumát. A kiadó a józsefvárosi önkormányzat segítségével jutott el a Práter Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola diákjához, aki a szerzői honorárium mellett egy szívhez szóló levelet kapott az írótól. Az olvasás éve alkalmából az Európa Kiadó könyvcsomaggal is meglepte a Práter általános iskolát.
Marcello D’Orta sajnos, most nem lehet Magyarországon, de a dedikációjával ellátott köteteteket átveheti az, aki október 8-án 17 órakor ellátogat az Európa Könyvesházba.