A süllyedés metafizikája

Végh Attila a magyar irodalom középnemzedékének markáns arculatú költő-esszéistája. A szónak tágabb értelmében ahhoz a tradicionalista vonulathoz tartozik, amelyet esszében Hamvas Béla és Várkonyi Nándor, költészetben Kondor Béla és a tiszta, erős képeket teremtő erdélyi mesterek, Áprily Lajos, Jékely Zoltán és Dsida Jenő képviselnek. Sikerült egy olyan művészekből és gondolkodókból álló társaságot alapítania, amelynek tagjai a hagyomány immunrendszerének megújításán fáradoznak. Ez a szellemiség sugárzik Végh Attila napokban megjelenő új vers- és esszékötetéből is.