A testület a szakma teljes vertikumát képviselő filmes gárdával egyetértésben elfogadott egy ajánlást, amelyet a kormánynak, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának, a Pénzügyminisztériumnak és az egyeztetésben részt vevő szervezeteknek címeznek. A javaslat szerint a bizottság és a szakma elengedhetetlennek tartja az állami szerepvállalást a filmszakma területén. Szükségesnek tartja a központi támogatást mind az alkotás, a gyártás, a forgalmazás, az üzemeltetés területén. Fontosnak tekinti egyrészt a szétaprózott támogatási csatornák összehangolását, a források bővülését s az állandó konzultációt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával; hogy, támogatásban együtt kapjanak szerepet a szelektív és a normatív formák. Az állami és a magántőkén kívül fontos lenne a nemzetközi tőke bevonása, amelyhez elengedhetetlenül szükséges volna Magyarország csatlakozása az EU Média Plusz programjához. Ám ehhez meg kellene valósulnia a médiatörvény uniós célú jogharmonizációs módosításának, amelyhez kétharmados parlamenti egyetértésre lenne szükség. Ezt viszont az MSZP- és az SZDSZ-frakció rendre meghiúsította. Fontos továbbá a visegrádi országok együttműködése a közös filmek, fesztiválok megrendezésében. A szakma infrastruktúrájának elengedhetetlen fölújítását szolgálják a külföldi bérmunkák.
A filmszakma által benyújtott filmtörvényjavaslat a korábbiakhoz képest újdonságként, kimerítően foglalkozik a magyar és a külföldi művészfilmek forgalmazásának támogatásával, terjesztésével, amely szintén hatékony állami segítséget igényelne.
Tóth Gy. László, a Nemzeti Kulturális Alapprogram filmes kuratóriumának elnöke, Port Ferenc, a Filmforgalmazók Egyesületének elnöke, Szomjas György, Grunwalsky Ferenc filmrendezők külön fölhívták a figyelmet arra, hogy a hagyományos mozipark elsorvadása miatt kiváltképpen szükség volna a meglévő budapesti art hálózat megerősítésére, s a vidéki hálózat megteremtésére.
origo.hu
Szánthó Miklós levelet írt David Pressman távozó nagykövet-aktivistának
