Egy orvos-író a huszadik században

Medius universalis” – jellemezte dr. Hámori József agykutató, volt kultuszminiszter Antalóczy Zoltán professzornak az orvostudományban eltöltött fél évszázados munkásságát, amikor És mégis, mégis fáradozni kell című új könyvét bemutatta a Libri könyvpalotában.

Antalóczy Zoltán a középiskolai évek alatt még jezsuitának készült, majd orvosi egyetemre ment. A Szent Imre-kollégiumban ifjúi lelkesedéssel kezdte el szervezni az orvospszichológiai tanszéket. Aztán kardiológus lett. A Korányi Sándor-féle iskolát és utat követte, amennyiben egyszerre volt gyógyász és kutató, praktizáló orvos és elméleti szakember. Hámori József kiemelte, hogy Antalóczy professzor a fizikális vizsgálatok mestere, ami ma már egyáltalán nem természetes az orvosoknál. Dolgozott a Haynal-klinikán – melynek történetét szintén megírta –, Balatonfüreden a szívkórház egyik vezető orvosa volt, tanított az egyetemen, 1980–93 között az OTE Klinika igazgatójaként tevékenykedett. Iskolateremtő egyéniség. Belgyógyászattal, kardiológiával, valamint a szív elektromos működésének modern számítógépes vizsgáló módszereivel foglalkozik. Két szabadalom (1968, 1983) fűződik a nevéhez. Számos orvosi könyvet, tankönyvet írt, tudományos közleményeinek száma meghaladja a kétszázötvenet. Eddig hét filozófiai, történelmi és szépírói munkája is megjelent. Foglalkozott például Leonardo da Vinci anatómiai rajzaival; A minden és a semmi határán, illetve Az ember vergődik a világban című könyveiben pedig esszéket tett közzé. Joggal mondják tehát, hogy egyesíti magában a bölcsészeti és a természettudományos gondolkodás erényeit. Most megjelent könyve visszaemlékezés, egy gazdag orvosi és emberi pályafutás összegzése. Egy XX. századi orvos története, ahogy a könyv alcíme is jelzi. Kórtörténet, amennyiben a neves orvos munkájáról, mindennapi küzdelmeiről, kutatási eredményeiről ír benne, ugyanakkor kortörténet, hiszen a kórházi világ képet ad a társadalomról is. Híres betegeiről is említést tesz. Az És mégis, mégis fáradozni kell című könyv hároméves fáradságos munka eredménye. Mint elmondta: ez a munka nehezebbnek bizonyult, mint a kardiológiát és a szívbetegséget taglaló sok száz oldalas művek öszszeállítása. Reméli, hogy történetei igaznak tűnnek. Tisztán és hitelesen igyekezett megörökíteni mindazt, ami hosszú orvosi pályafutása alatt történt.