Corvin Filmpalota. Az egykori mozi, az egykori porszagú, bársonyfüggönyös, süppedő székes páholysorával. Mozgóképszínházba, s nem filmpalotába illő környezet. Így, miután a moziból multiplex – bocsánat, nem volna helyénvaló, hogy éppen én sértsek nyelvtörvényt –, magyarul: több vetítőtermes filmközpont épült, az avíttnak vélt páholyok ma vakon merednek a vászonra. A megmaradt, szép ívű nyílásokat befalazták. Oda lett a varázs, a mozi bizsergető varázsa, a kísérőfilmmel, a híradóval együtt. És odalett még valami. A filmkultúra. Nem az újság (egyébként az is), és nem kizárólag a honi filmgyártás, hanem a mozgóképkultúra egésze, mindaz, amelynek az egykori mozik adtak otthont. Ezt tükrözi a filmszínházak több vetítőtermes mammuttá dagasztása. Efféle helyeken kizárólag a harsány, felfuvalkodott hollywoodi produkciók érzik jól magukat.
Az építési láz kisurrant a hajdani mozik vészkijáratán, birtokba véve az egész országot. A régente tervezőművészek, vagy vérzivataros századok rombolásai alakította terek mára zajos útkereszteződésekké silányultak. Alkalmasnak tetszettek e csendesen bólogató fáktól árnyas, netán csupán az emlékezet megszépítette helyek, a város képétől bántóan idegen, vasbeton és üveg szörnyszülöttek építési telkéül. Na ja, miként a dömpingben érkező hollywoodi filmek számára kicsinek, alkalmatlannak bizonyultak a mozik, úgy a megannyi fehér, szürke, fekete vállalkozásnak és boltnak, kereskedésnek, üzletnek is kellett a tér. Ilyen módon változtak a városok. Nem a benne élők formálták saját képükre, hanem fordítva.
A mozik bevásárlóközpontok részévé szegényedtek. A nézőkből pedig pattogatott kukoricát ropogtató, koffeines vagy mentes, cukros vagy mentes üdítőket vedelők váltak. Elmaradoztak a magyar nyelvű feliratok. Nyugdíjas nénikék tanácstalanul számolgatták kevéske pénzüket, nem értve, mit jelentsen a kirakatokban hivalkodó táblákon olvasható szó: sale. Ebben a közegben nyilván idegenül festett volna, ha azt írják: végkiárusítás. Ahogy idegennek érezheti magát az óriási vetítővásznakon minden olyan alkotás, amely a filmkultúra része. Ahogy az üveg- és vasbeton rengetegben eltévedt utazónak érezheti magát a kultúra.
Egyre szorosabb a kapcsolat Magyar és Gyurcsány pártja között