Mindezt a Budapesti Történeti Múzeumban tanulmányozhatjuk, ahol a szlovák kulturális hetek alkalmából vendégkiállítás idézi meg a derék, szorgos liptói kőművesek munkáját. Kezük nyomát számos budapesti épület őrzi – idézte emlékezetünkbe tárlatmegnyitó beszédében Matus Kucera, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum főigazgatója. A liptói kőművesek már a század elejétől kezdve idénymunkásként járták a történelmi Magyarországot. A katonai akadémia, a Magyar Nemzeti Múzeum, a megyeháza, városháza, a székesegyház, a New York-palota, a Műegyetem, a Királyi Opera, a Halászbástya, a Keleti pályaudvar fölépítésében, a Mátyás-templom helyreállításában, számos Andrássy úti, lipótvárosi palota, köz- és magánépület teremtő munkálataiban részt vettek. Abban a nagyszabású építkezésben, amely Magyarország fővárosát a XIX. század első felétől az első világháború kitöréséig világvárossá tette, s mind a mai napig megőrzött, sajátos arculatát kialakította. A felső-liptói építők stílusának hagyományait azok a kőművesek, ácsok, homlokzatkészítő, szalagfalazó szakemberek teremtették meg, akik Miskolc, Kecskemét, Szeged, Esztergom, Bécs, Zágráb építése közben szereztek szakértelmet. A vándormunkások mesterségük gyakorlása közben gyarapították ismereteiket, munka közben, a gyakorlatban adták tovább tudásukat az ifjaknak. Téli időszakra, hazatérvén a történelmi Magyarország felvidékén található otthonaikba, szóban örökítették át nemzedékről nemzedékre a szakma fortélyait. E derék mesterek emléke előtt hajt fejet a pozsonyi vendégkiállítás.
origo.hu
Kubatov Gábor is elbúcsúztatta a mandátumát elvesztő Fekete-Győr Andrást
