Nemeskürty István tanár úrral, a forgatókönyv írójával mindig is tudtuk, hogy az emberek szeretnék újra felfedezni saját történelmüket, szeretnének visszatalálni gyökereikhez. A fiatal László király története a mai néző számára azt sugallja, hogy le lehet győzni a nehézségeket, igaz, ehhez határozott egyéniségre, céltudatosságra, becsületes és tisztességes erőfeszítésre, nemzeti összefogásra van szükség. A Szent Korona jelképezi ezeréves történelmünket, a nemzetmegtartó erőfeszítéseket. Úgy gondolom, hogy a film gondolatisága összetalálkozott a nézők túlnyomó többségének érzéseivel. Sok tanító, tanár érezte úgy, hogy a felnövekvő generációknak ismerniük kell múltjukat. Nagy megnyugvás és elégtétel számunkra, hogy a Budapest Film által a mozikban, a gyártó Korona Film szervezésében pedig az ország számos kistelepülésén és az országhatáron kívüli magyarság körében tartott alternatív vetítéseken máig több mint félmillióan látták a filmet. Novembertől a film videokazettán is hozzáférhető.
– Ha jól tudom, Nemeskürty Istvánnal együtt elnyerték a Nemzeti Társas Kör hűségdíját is.
– E díj is komoly erkölcsi erőt jelent számunkra, s köszönetet mondunk a közönségszeretet megannyi megnyilvánulásáért is. A gyártó Korona Film célja, hogy ne csak a jómódú multiplexlátogatók, hanem a kistelepüléseken élő többség is hozzáférhessen, sőt jusson el a határainkon túli magyar honfitársainkhoz is. A terjesztésben sokat segítenek a világ nagyvárosaiban működő magyar intézetek is. Ki kell emelni az Újdelhiben, illetve Kassán, Pozsonyban, Kanizsán és Lendván rendezett vetítéseket. Nemeskürty Istvánnal, Novák Emil operatőrrel, Koltay Gergely zeneszerzővel, s a többi alkotóval, közreműködővel a közönség által visszaigazolt sikerre szövetkeztünk.
– Felröppent a hír, hogy kiállítják a Sacra Corona relikviáit.
– A miskolci Herman Ottó Múzeum kért föl bennünket arra, hogy vegyünk részt egy nagyszabású, több mint két évig tartó vándorkiállításon. A Julianus, a Honfoglalás és a Sacra Corona játékfilmek jelmezeiből, kellékeiből, fotóiból nyílik kiállítás 2002-ben Miskolcon, amelyben a múzeum középkori gyűjteményeinek legértékesebb darabjai és a filmek számára készült ruhák, eszközök együtt idézik meg az ezer évvel ezelőtti világot. Ezt követően az ország összes megyei múzeumában bemutatják az anyagot, végül pedig a Nemzeti Múzeumban fejeződik be a vándorkiállítás.
– Milyen újabb témákkal, filmtervekkel foglalkozik?
– Egyszerre dolgozom két régi filmtervemen. Az egyik gyötrelmes XX. századunkat mutatná be egy család történetén keresztül. Ezt azért érzem szükségesnek, mert a XXI. század első évtizedeiben megoldásra váró feladatainkat a világban elfoglalt helyünket, lehetőségeinket sohasem fogjuk megérteni a magyarság számára oly sok fájdalmat, többszörös rendszerváltozást és ezzel járó kaotikus szellemi zavarodottságot, gyökértelenséget, nemzettudatunk elvesztését okozó XX. századi történések feldolgozása nélkül. A másik forgatókönyv egy súlyos társadalmi problémával, a szívbetegségekkel és ezen belül is a szívbeteg gyermekek problematikájával foglalkozik. Sokszor és sokan mondták, miért nem próbálom ki magam egy mai témájú játékfilmmel. Erre az olasz–magyar koprodukciós filmre most van lehetőségem, hiszen részben egy olasz producer finanszírozza a Róma álom című filmet, Franco Neróval és Monica Beluccival a főszerepben. Előkészítés alatt álló új filmjeimmel szeretném mindanynyiunk számára sugallni a reményt, hogy ez a kis nép a globalizációs világtendenciák közepette is képes arcát megőrizni és saját kultúrájával hozzájárulni a világ szellemi gyarapodásához.
– Filmrendezői hivatása mellett ön a három legnagyobb budapesti szabadtéri színpad nyári műsorait szervező Szabad Tér Színház igazgatója. Mivel készülnek a 2002-es nyári évadra?
– Színházunk törekvései, ezen belül is a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon létrejövő nagyprodukciók ugyanazt a szellemiséget közvetítik, mint amelyet filmjeimmel is sugallni szeretnék. Tehát ne csak szórakoztassunk, hanem a hatalmas méretű nézőterek előtt minél több embert gondolkoztassunk el történelmünkről, vállalt feladatainkról. Jövőre a Margitszigeten a Missa de Sacra Corona Hungariae című zenés művet mutatjuk be, opera-előadásunk Verdi Traviatájának szabadtéri ősbemutatója lesz, Vangelis pedig először nekünk ajánlotta Mythodea című műve Görögországon kívüli bemutatási jogát. Kiemelkednek a programból a táncprodukciók is: a Ballet Teatro Espanol, az Ukrán Nemzeti Táncegyüttes, a Pécsi Balett, a Honvéd Együttes és a Duna Táncegyüttes vendégeskedik nálunk.
origo.hu
Magyar Péterék hazudtak a rendezvényük költségeiről
