Egy lassan széthulló szerelem története

2001. 12. 22. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy sötét diktatúrában, az ötvenes évekében vall a szeretet és a szerelem megváltó erejéről Déry Tibor két elbeszélése (Két asszony, Szerelem), amelynek nyomán Makk Károly rendező készítette legendás Szerelem című filmjét. Az alkotást idén beválasztották a világ száz legjobb filmje közé. A hírek szerint Makk Károly elkészíti – Egy hét Pesten és Budán címmel – a film folytatását. A forgatás jelenlegi helyszíne a nyolcvanas években lerobbant, tönkrement államosított villa, amelyet kórháznak rendeztek be.
A forgatás szünetében a szereplők elmondták: szó sincs a Szerelem folytatásáról. Az Egy hét Pesten és Budán önálló, öntörvényű alkotás. Garas Dezső elmondta, hogy az általa megformált hősből szarvashiba lenne afféle sátánian negatív alakot formálni. – Ezen az alapon a filmben játszó összes jellem és szereplő negatív lehetne – magyarázza a művész. – Az általam játszott figura az évtizedek történéseiből eredően olyan helyzetekbe került, amelyek egy bizonyos szemszögből valóban vitathatóak. Olyan egyébként sem létezik, hogy bejön egy ember a szobába, és abszolút semmiben nincs igaza. Ilyesmi csak nagyon rossz könyvekben és filmekben képzelhető el. S ez a forgatókönyv, Makk Károly és Marc Viessing munkája, nagyon jól sikerült. A figura jelen- és múltbeli ténykedései pontosan követik a korszak változásait. Az más kérdés, hogy akár bűnös korról is beszélhetnénk, de ennek megítélését a jó rendező a nézőre bízza.
Ragályi Elemér operatőr csendet kér. A háttérből Makk Károly rövid, szakszerű instrukcióit halljuk. – Na, ez végre jó. Elemér, Iván, Dezső, Zoli, ti is nézzétek meg azért a monitoron. Az öné vagyok – fordul felém a rendező.
– Hogyan viszonyul az új film a Szerelemhez?
– Én azt gondolom, hogy az Egy hét Budapesten nem a Szerelem folytatása. Még csak nem is próbálkozunk azzal, hogy megismételjük a Szerelem képtechnikáját vagy történetvezetését. Bizonyos dolgok, elsősorban a két főszereplő, Törőcsik Mari és Darvas Iván személye, okkal feltételezik, hogy a két film rokonítható. A Szerelemben a címben foglalt érzelem legyőzi a kor hatalmát. Az Egy hét Pesten és Budán nem más, mint az utóbbi negyven-negyvenöt esztendőben lassan széthulló szerelem története.
– Bonyolítja a történetet, hogy a főhős megtudja, van egy felnőtt leánya.
– Valóban, a film drámai csúcspontja az lesz, amikor az apa, Darvas Iván és a leánya, Nagy-Kálózy Eszter egymásra ismernek. S ebben a pillanatban kezdődik el a filmnek egy második története. Az anya-apa-leánya pszichológiai drámájának háromszögéből az anya fokozatosan kiszorul, ő válik a történet igazi vesztesévé. De hogy van egyáltalán győztes, megválaszolatlan kérdésként marad a film zárójelenettében. Amikor a fináléban a hősök fölállnak, és mindenki úgymond viszi tovább a saját keresztjét, mindenre fény derül.
– Mondana pár szót a helyszínekről?
– A filmben megmutatjuk a látványos Pestet és a lerobbant Pestet is, de van benne jó néhány vidéki jelenet is. Abban az értelemben kamaradráma lesz, hogy autók nem száguldoznak, géppisztolysorozatok nem dörrenenk. A nagy sorozatok, hogy úgy mondjam, ember és ember között zajlanak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.