Egy sötét diktatúrában, az ötvenes évekében vall a szeretet és a szerelem megváltó erejéről Déry Tibor két elbeszélése (Két asszony, Szerelem), amelynek nyomán Makk Károly rendező készítette legendás Szerelem című filmjét. Az alkotást idén beválasztották a világ száz legjobb filmje közé. A hírek szerint Makk Károly elkészíti – Egy hét Pesten és Budán címmel – a film folytatását. A forgatás jelenlegi helyszíne a nyolcvanas években lerobbant, tönkrement államosított villa, amelyet kórháznak rendeztek be.
A forgatás szünetében a szereplők elmondták: szó sincs a Szerelem folytatásáról. Az Egy hét Pesten és Budán önálló, öntörvényű alkotás. Garas Dezső elmondta, hogy az általa megformált hősből szarvashiba lenne afféle sátánian negatív alakot formálni. – Ezen az alapon a filmben játszó összes jellem és szereplő negatív lehetne – magyarázza a művész. – Az általam játszott figura az évtizedek történéseiből eredően olyan helyzetekbe került, amelyek egy bizonyos szemszögből valóban vitathatóak. Olyan egyébként sem létezik, hogy bejön egy ember a szobába, és abszolút semmiben nincs igaza. Ilyesmi csak nagyon rossz könyvekben és filmekben képzelhető el. S ez a forgatókönyv, Makk Károly és Marc Viessing munkája, nagyon jól sikerült. A figura jelen- és múltbeli ténykedései pontosan követik a korszak változásait. Az más kérdés, hogy akár bűnös korról is beszélhetnénk, de ennek megítélését a jó rendező a nézőre bízza.
Ragályi Elemér operatőr csendet kér. A háttérből Makk Károly rövid, szakszerű instrukcióit halljuk. – Na, ez végre jó. Elemér, Iván, Dezső, Zoli, ti is nézzétek meg azért a monitoron. Az öné vagyok – fordul felém a rendező.
– Hogyan viszonyul az új film a Szerelemhez?
– Én azt gondolom, hogy az Egy hét Budapesten nem a Szerelem folytatása. Még csak nem is próbálkozunk azzal, hogy megismételjük a Szerelem képtechnikáját vagy történetvezetését. Bizonyos dolgok, elsősorban a két főszereplő, Törőcsik Mari és Darvas Iván személye, okkal feltételezik, hogy a két film rokonítható. A Szerelemben a címben foglalt érzelem legyőzi a kor hatalmát. Az Egy hét Pesten és Budán nem más, mint az utóbbi negyven-negyvenöt esztendőben lassan széthulló szerelem története.
– Bonyolítja a történetet, hogy a főhős megtudja, van egy felnőtt leánya.
– Valóban, a film drámai csúcspontja az lesz, amikor az apa, Darvas Iván és a leánya, Nagy-Kálózy Eszter egymásra ismernek. S ebben a pillanatban kezdődik el a filmnek egy második története. Az anya-apa-leánya pszichológiai drámájának háromszögéből az anya fokozatosan kiszorul, ő válik a történet igazi vesztesévé. De hogy van egyáltalán győztes, megválaszolatlan kérdésként marad a film zárójelenettében. Amikor a fináléban a hősök fölállnak, és mindenki úgymond viszi tovább a saját keresztjét, mindenre fény derül.
– Mondana pár szót a helyszínekről?
– A filmben megmutatjuk a látványos Pestet és a lerobbant Pestet is, de van benne jó néhány vidéki jelenet is. Abban az értelemben kamaradráma lesz, hogy autók nem száguldoznak, géppisztolysorozatok nem dörrenenk. A nagy sorozatok, hogy úgy mondjam, ember és ember között zajlanak.
Gulyás Gergely: A háborús veszély nagyobb, mint valaha