Egyház és ateizmus

Semjén Zsolt, az egyházi ügyekért felelős politikai helyettes államtitkár résztvételével bemutatták Gereben Ágnes Egyház az ateista államban című kötetét, amely az 1917 és 1925 között keletkezett szovjet párt- és rendőrségi iratok alapján feltárja a bolsevik egyházpolitika működését, az 1945 utáni egyházi perek hátterét. A vallást a „népek ópiumának” tekintő bolsevik vezetés és a mintegy 120 millió hívet számláló orosz ortodox egyház viszonyának itt közzétett dokumentumai, Lenin, Trockij és mások levelei, döbbenetes erővel vetítik előre az egyházpolitika hátterét, a békepapi mozgalom létrehozásának körülményeit, az egyházi kirakatperek mechanizmusát. Az első világháború milliókat kényszerített arra, hogy elhagyják a hagyományos faluközösségek évszázadok óta változatlan világát. Akik a kaszárnyákban, lövészárkokban megismertek egy másik életet, leszerelésük után nem tudtak viszszatalálni a régi mederben folyó hétköznapokba. Akiket lőszer, puska nélkül hajtottak ki a teljes fegyverzetben támadó ellenség elé, az meggyűlölte az emberi életet semmibe vevő szentpétervári kormányzatot. Ebből a sokat tapasztalt, rengeteget szenvedett, katonaviselt tömegből kerültek ki a cári rendszerrel, a háromszáz éves dinasztiával és az ortodox egyházzal, sőt részben a vallással is szembeforduló majdani vöröskatonák, csekisták. A másik Szovjet-Oroszország számára az ortodox vallás az élet simogatóan ismerős, régi kereteit jelentette. A vallás elleni küzdelmet egyik legfőbb céljának tekintő bolsevik állam és az ortodox egyház viszonyában így nem csupán két koherens ideológia ütközött össze. Két Oroszország vívta élethalál harcát.
(Magazinunk részleteket közöl a könyvből)