A belső béke felszabadító erő

Mihályfy Sándor Balázs Béla-díjas, érdemes művész, a magyar irodalom jeles műveinek filmre álmodója január 21-én ünnepli hatvanötödik születésnapját. Televíziós remeklései – az Indul a bakterház, a Gyerekrablás a Palánk utcában, a Napos oldal, az Ábel-trilógia, a Margarétásdal – mozifilmként is kivívták mind a szakma, mind a közönség elismerését. Viszontagságos úton, a ranglétra alsó fokán kezdte televíziós pályafutását 1963-ban. Ezt megelőzően 1956-ban félbeszakadtak tanulmányai a katonatiszti főiskolán, felvonógyári segédmunkás, majd könyvesbolti eladó volt. Ma este életműsorozata kezdődik a Magyar Televízióban, ám legalább ekkora örömöt okoz neki, hogy két új film bemutatója előtt áll.

2002. 01. 19. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Valóban, igazi születésnapi ajándék, hogy egy kétszer kilencven perces televíziós film végére értünk, amely hazánk nehéz napjairól, az 1946–47-es nehéz időszakról szól – mondja Mihályfy Sándor. – Ekkor verték szét a kommunisták a születőfélben lévő demokráciát. Ezekről az évekről még nem készült sem film, sem tv-játék, s az irodalomban is jóval kevesebb nyomát lelhetjük. A titkos háború című opus tévéfilmes változatában – a dokumentumvariációt tavalyelőtt mutattuk be – negyven-ötven művész szerepelt, és mintegy másfél évig tartott a forgatás. Gara Györggyel már 1990-ben elkezdtük a forgatókönyv írását James McCargar A titkos háború című regényéből. Ő mint diplomata, hírszerző tiszt hetvenöt halálra keresett tudóst, politikust és diplomatát mentett ki Magyarországról. Filmünk látható lesz a január 31-én kezdődő 33. Magyar Filmszemle programjában. Már a vágószobában dolgozunk A mi Kinizsink című gyerekfilm történetén. A forgatókönyvet régi alkotótársam, Nógrádi Gábor írta. Új filmünkben egy kis városka polgármestere meg akar szabadulni az állatoktól, akik szerinte modern korunkban fölöslegesek, rontják a levegőt, ugatnak, nyávognak és bacilusokat terjesztenek. A gyerekek föllázadnak, nemes harcukhoz segítségül hívják Kinizsi Pált, akit számítógép segítségével támasztanak föl. Őt Fekete László, Magyarország legerősebb embere alakítja. A mi Kinizsinket tavasszal mutatja be a Magyar Televízió.
– Az ön legendájának szerves tartozéka az irodalomszeretet.
– Világéletemben rossz tanuló voltam, inkább az iskola mellé, mint az iskolába jártam. Egy dologban töretlen volt szorgalmam és kitartásom, s ez az olvasás. Miskolcon, tizenéves koromban böngésztem apám könyvtárában Nyírő József nagyszerű novelláit és regényeit, s akkor rajongtam Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című művéért, amikor Márait még senki sem ismerte. Valóban a nemes irodalom vezérelt a filmművészethez, olvasmányaim hatására szerettem bele a mozizásba is. 1963-ban először ügyelőként kerültem be a Magyar Televízióba, aztán asszisztensként már elküldtek a főiskolára. Az irodalom révén jutottam önálló szerkesztői munkákhoz. Katkó István Nyitott könyv című műsorában.
– Az önmagában kiváló Mihályfy-tévéjáték, televíziós dokumentum- és játékfilmek tekintélyes folyamából kicsúcsosodtak azok a szerzői filmek, amelyekből összeállt a szombaton kezdődő sorozat.
– Mostanában, hála istennek, újra megbecsülik a televízió régi munkatársait. E tendencia részeként Mendreczky Károly elnök kezdeményezte, hogy születésnapi ajándékként mától kezdve szombatonként nyolc filmemmel találkozhat a közönség. Az induló film a Bosnyák téri zöldségesmaffia világát bemutató A piac, amelyből László Bencsik Sándor műve nyomán Horváth Péter írt forgatókönyvet, Marosi Gyula volt a dramaturg. Már-már emblémámnak számít Rideg Sándor Indul a bakterház című fergeteges vígjátékának filmváltozata. Nem kevésbé szeretem az erdélyi származású Karácsony Benő Napos oldal című fanyar pikareszkregényét, ennek forgatókönyv-változatát Marosi Gyula írta a filmemhez, Székhelyi József játszotta a főszerepét. Nagy örömmel nézem majd újra az Ábel-trilógiából készített munkáimat. Tamási Áron remekműve tíz-egynéhány esztendeig adott tartalmat életemnek. Ebben Kányádi Sándorral és Tompa Miklóssal, a Székely Színház megteremtőjével, Tamási Áron gyerekkori barátjával dolgoztam együtt. E filmek elkészítésekor a remek színészgarnitúra mellett a Magyar Televízió olyan kiváló munkatársai voltak segítségemre, mint Mórotz Sándor gyártásvezető, Kecskés László, Szilágyi Virgil, Bíró Miklós operatőr. Utóbbi a Tersánszky Józsi Jenő-féle Margarétásdaltól kezdve a két új filmemet is fényképezte; szerintem napjaink egyik legjobb operatőre. Úgy gondolom, egyik fő erényem az irodalomszeretet mellett, hogy tudtam, kikkel kell együtt dolgozni.
– Mi a rendezői hitvallása?
– Úgy gondolom, az ember csak akkor tudja az álmait megvalósítani, ha megadatik neki a belső béke, ami alkalmassá teszi a tisztességes és eredményes munkára, de álmainak megvalósítására is. Ha ezt megtalálja, hiába csapkodnak körülöttünk a villámok, hiába harcolnak egymással szekértáborok, fölszabadul belőlünk annyi energia, hogy meg tudjuk védeni magunkat, a csapatunkat és a munkánkat is. S akkor már szabadon szárnyalhat a teremtő képzelet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.