Szent Antal a parajdi templomban

Nemrégiben szentelték fel az erdélyi Parajd új, négyszáz főt befogadó katolikus templomát. A Keresztelő Szent János- templom összes szobra V. Majzik Mária munkája. A még hiányzó Szent Antal-szobor a napokban készült el.
– Ahol sok a szegény ember, ott nagy szükség lehet Szent Antal szobrára.
– Hozzá nemcsak a szegények, a gazdag hívők is gyakran imádkoznak. De Páduai Szent Antalnak azt a történetét érzem ma a legfontosabbnak, amelyben amikor az emberek nem figyelnek rá, a víz felé fordul és a halak kidugják a fejüket, úgy hallgatják szavait. A mai emberek már nem egyszerűen nem figyelnek, jó részüknek már szinte nincs is „füle a hallásra”.
– Embercsoportot legelőször Budakeszire készült kálváriája VII. stációján láthattunk, majd pedig a Budakeszi Széchenyi Iskolába készült domborművén. Ezeken az alkotásokon az emberek, illetve a gyerekek csoportja általánosságban fejezi ki a társadalmat, vagy a gyerekek világát. A hévízi kápolnában az embercsoport ábrázolása már valami többet, az Édentől Keletre élő, de potenciálisan megváltott emberiséget mutatja. Parajdon a legnagyobb misztériumokat – Jézus születését és a piétát – látjuk a társadalomba ágyazottan. Mit fejez ki ez a haladási irány?
– A romantikától, még inkább a reneszánsztól kezdődően a művészetben egyre nagyobb a jelentősége az individuumnak. Sokan ma már nem is tartják művészetnek a közösségi témákat kifejező alkotásokat. Bennem viszont egyre inkább felértékelődik a közösség, a társadalom, az emberiség. Egyre mélyebb, egyre nagyobb, egyre egyetemesebb jelenségekkel tudom kapcsolatba hozni, s egyre erősebb az érzésem, hogy atomizáltan, külön-külön, egymagunkban értéktelenebbek vagyunk, mint együtt.
– Szinte állandó motívumai, az angyalok is új szerepkörben térnek vissza a parajdi templomfalakon.
– Erdélyben vagyunk. Az ide érkezőt lenyűgözi a természet testet-lelket tápláló szépsége. Örök körforgását jelképezik az angyalok ágakkal, búzakalászokkal, szőlőlevelekkel, melyek a Corpuson is megismétlődnek.
– Mit fejeznek ki a Corpus körül röpdöső madarak?
– Rengeteg mindent. Olyan ívben veszik körül a halott megváltót, ahogy azt az erdélyi útszélek pléhkrisztusain látni.
– A templom védőszentjével, Keresztelő Szent Jánossal szemben Madonna áll a gyermek Jézussal.
– Olyan a szűzanya is, a kis Jézus is, amilyennek az itteni embereket látom. Mária igazi székely édesanya, Jézus székely kislegény. Nem néznek egymásra, de egymás felé nyújtják a kezüket. Nagyon bensőséges jelenet.
– Semjén Zsolt ünnepi beszédében egyszerre szakrálisnak és modernnek nevezte az ön alkotásait. Hogyan fogadták kompozícióit a helybéliek?
– A környékbeli falvakból székely ruhában, zászlókkal jöttek az emberek. Nappal volt, de mégis sötét: zuhogott az eső. Senki nem mehetett be a templomba, amíg kívülről meg nem szentelték. Ott álltunk és mindenki sírt. Beléptünk a sötét templomba. Hirtelen mindenfelé kigyúltak a fények, az emberek felhördültek, amikor megpillantották a két és fél méter magas kerámiaalakokat. Talán azért is fogadták akkora szeretettel a kerámiadomborműveket, mert a Ceausescu-érát megelőzően nem a közeli Korond, hanem Parajd volt az erdélyi fazekasság központja.
– Akik látták az ön szobrait a többi templomban (Szent Margit-kápolna, ökumenikus kápolna a Szabolcs utcai kórházban, a hévízi Szent Miklós-kápolna), sejtik, hogy Szent Antal ábrázolása sem lesz hagyományos.
– Szent Antalt nem a leggyakoribb attribútumaival, kenyérrel és a csecsemő Jézussal, hanem liliomokkal láthatják viszont.