Budai polgári családból származom. Apám tisztviselő volt, édesanyám pedagógus, gyerekkorom a Zugligethez kötődik. Az ötvenes években az értelmiségiek számára elég kevés hely volt az értelmiségi pályán, így két és fél év, két sikertelen próbálkozás után 1957-ben, harmadjára vettek fel a színművészeti főiskolára. Első igazi mesteremnek Gáti Józsefet, a beszédtanáromat tartom. Szerencsém volt, mert másodévben „megszavaltattak” két főiskolai osztályt, s Várkonyi Zoltán kiválasztott egy színmű fiatal fiú szerepére. A színészmesterség igazi alapjait ekkor kezdtem ellesni, hiszen Lukács Margit, Somogyi Erzsi, Básti Lajos, Bessenyei Ferenc, Kálmán György oldalán debütálhattam színpadon. Az első film, amelyhez próbafelvételt készítettem, Herskó János Két emelet boldogsága volt, ám a nagy áttörést mégis A Noszty fiú esete Tóth Marival jelentette számomra, Gertler Viktor rendezésében. A forgatáson ismerkedtem meg azokkal a legendás művészekkel, Mezey Máriával, Kiss Manyival, Uray Tivadarral, Pécsi Sándorral és Páger Antallal, akik akkoriban fémjelezték a magyar színjátszást. Közülük talán Uraytól tanultam legtöbbet. Soha le nem vette volna a zakóját, s már az első próbán tudta a teljes szöveget. A Noszty fiú olyan jól sikerült, hogy az akkori hatalom eszmei szándékát az ellentétjére fordította. Ahelyett, hogy megutáltatta volna a közönséggel az élősködő arisztokráciát és a léha dzsentriréteget, mindenki szerette a főszereplőket, és sajnálták, hogy Noszty Feri, a dzsentrifiú nem nyerte el Tóth Mari kezét. Utólag igencsak megdöbbentett, hogy egy valóságos ideológiai vita kereszttüzébe kerülök a figurával. Hasonlóan nagy kosztümös szerepem Baradlay Richárd a Várkonyi Zoltán rendezte A kőszívű ember fiaiban.
– Sorolhatnánk még a legemlékezetesebbeket: Esős vasárnap, Nyolcvan huszár, Vadon, A kormoránok nem térnek vissza… S ne feledkezzünk meg a briliáns színpadi alakításairól sem.
– Amikor 1961-ben lediplomáztam, Szendrő József hívott a Szegedi Nemzeti Színházba, s mindjárt nekem adta Rómeót. Olyannyira szép két esztendőt töltöttem a Tisza partján, hogy Szegedet második szülővárosomnak tekintem. Shakespeare, Goethe, G. B. Shaw mellett hasznomra váltak az operettszerepek is. A sok kedves kolléga közül a legtöbbet Kiss Ferenctől tanultam. S miközben lélekben már arra készültem, hogy esetleg átszerződöm Kecskemétre, Radó Vili bácsihoz, megjelent az egyik Egmont-előadáson két kedves, mosolygós fiatalember, Kazimir Károly és Keres Emil. Az öltözőben megkérdezték: volna-e kedvem belépni az éppen megalakuló Thália Színházba? E korszakom harminchárom évig tartott. Kazimir Károly stílusa és maga a színház rajongó elismerést vagy heves elutasítást váltott ki a nézőkből. Ám az idő közben szaladt. Egyre többen költöztek el az élők sorából: a nagy öregek generációjából Kovács Károly, Dajka Margit, Simon Zsuzsa, aztán elment a derékhad is, György Laci, Inke László, Verebes Károly. És mi is kezdtünk, kezdtünk egyre idősebbek lenni…
– Önről köztudomású, hogy „perfekt” kétnyelvű színész.
– Pedig a németet csak otthon tanultam. Hosszú idő után Magyarországon forgatott úgynevezett bérmunkák révén kellett fölelevenítenem nyelvismeretemet. Egy évadot Bécsben is játszottam. Ettől függetlenül régóta dédelgetett vágyam volt, hogy eljátszhassam Bicska Maxi szerepét Brecht Koldusoperájából. E régi álmom abban az időszakban valósult meg, amikor a szekszárdi Német Színház már működött, de még nem volt színházépülete. Az akkori igazgató, Frigyesi András kérdezte meg telefonon: volna-e kedvem egy német rendezőnő irányításával a Bicska Maxi szerepéhez a Koldusoperában. Azóta szerepeltem osztrák filmben Max von Sydowval úgy, hogy magamat szinkronizáltam németre. Istennek hála, mindig megtalálnak a kedvemre való szerepek. Ám azt az alapszabályt soha nem szabad felednünk: tudni kell néha nemet mondani…
– Szabad érdeklődnöm a magánéletéről?
– Harmonikus, szeretetteljes családban élek. A feleségem humán genetikus, aki nem könnyű hivatása mellett nekem is rengeteget segít. Miután mindent megbeszélünk, józan érveivel képes arra, hogy visszafogjon, amikor néha elragadna az indulatos természetem.
Századvég: Őrzi vezető szerepét a Fidesz-KDNP