Az utolsó két napon, hétfőn és kedden délig a filmeké volt a főszerep mind a Corvin Budapest Filmpalotában, mind a Puskin filmszínházban, mind a Kultiplex moziban. Almási Tamásról, a dokumentumműfaj egyik spiritusz rektoráról a televíziónézők is tudják, hogy Ózd dokumentum-filmregényére áldozta életének legalább tizenöt esztendejét. Az okos, tehetséges modern és konstruktív Sziszüphoszok közé tartozik, akik addig görgetik a csúcsra azt a bizonyos sziklát, amíg az fönn nem marad. Ózd-eposzában is az embert, ha kell, a nagy gondolkodót, ha úgy hozza a sors, az esendő kisembert tette meg főszereplőnek. Hitvallása szerint ez a maradandó filmalkotás legfőbb ismérve. Sejtjeink című munkájában három meddő házaspár küzdelmét kísérte évekig figyelemmel. A lombikbébiprogram Magyarországon is lehetővé teszi, hogy terméketlennek bizonyuló házaspárok saját gyermeket hozzanak a világra. Almási Tamás rendező-operatőr egyetlen intimpistáskodó kérdést sem tesz föl. A részvétteljes humanizmus teszi őt a dokumentumfilmezés óriásává. A bemutató után elmondta, hogy a Szívügyem című 1966-os filmjében egy szívátültetés kálváriáját sikerült megfilmesítenie. Ám utolérte a valóságfeltárók végzete. Szeretett volna felemelő, biztató történetet megfogalmazni, de az élet tragédiát írt. Sejtjeink című filmje előtt szent esküt tett: addig nem hagyja abba, míg mindhárom házaspár nem kapja meg Istentől a gyermekáldást. A film vetítésén a közönség tapsban tört ki, amikor a legszerencsétlenebbnek látszó házaspár álma is beteljesült.
Lapunkban több ízben is méltattuk Fekete Ibolya Chico című filmjét, melynek főszereplője Rózsa Flores Eduardo író, újságíró, igazságkereső. Eduardóról köztudomású, hogy félig magyar, félig spanyol származású, és tudósítóként került a balkáni háború forgatagába. Ám olyannyira felháborította a jugoszláv hadsereg népirtása, hogy beállt a horvát hadseregbe önkéntesnek, ahol magyarok, horvátok, dalmátok, bosnyákok között harcolva vett részt az önálló Horvátország megteremtésében. Fekete Ibolya Rózsa Flores Eduardo életének konkrét motívumait is figyelemben véve írt egy játékfilm-forgatókönyvet. Eduardónak így színészként kellett eljátszania egy hozzá hasonló, de tőle mégis eltérő karakterű embert, aki baloldali neveltetését megtagadva ébred rá, hogy a balkáni háborúban azok a fasiszták, akik a vörös zászló, a vörös csillag és egyéb vörös jelképek égisze alatt követnek el történelmi bűnöket.
A filmszemle utolsó napján, az eredményhirdetés előtt nem árt azokról is beszélni, akik oroszlánrészt vállaltak a mustra lebonyolításából. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyar Mozgókép Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Magyar Történelmi Filmalapítvány és Budapest Főváros Önkormányzata mellett említést érdemel a filmkarnevál fő szakmai támogatója, a Magyar Filmművészek Szövetsége is. A bemutatott játékfilmek finanszírozására a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 786,566, a Magyar Mozgókép Közalapítvány 528,500, az Országos Rádió és Televízió Testület 188,264, a Magyar Televízió Rt. 111,585 millió forintot biztosított.
Kevésbé látványosan, de annál nagyobb odaadással szorgoskodik a háttérben a filmszemletanács, amelynek tiszte véget ért a szemle előtti első napon, s alig túlzás, hogy a szó eszmei értelmében szinte már ma, a mustrát követő első napon elkezdődik a tapasztalatok összegzése. Elnöke Böjthe József rendező, tagjai Janisch Attila, Salamon András, Siklósi Szilveszter, Székely Orsolya, Szomjas György rendezők, Tóth Erzsébet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány titkára, Hermann Krisztina, a filmszemle- tanács és a zsűrik elnöke. A szemle szervezői a Budapest Film, a Magyar Filmunió, a Cinema Film Kft. és a Filmproject Kft. S hogy végül a gyakorlati szervezőkről is szó essék: Prukner Pál, a Budapest Film reklámfőnöke, Nyerki Zsuzsanna, a Média Hungária igazgatója és csapata évek óta komoly szakértelemmel teszik zökkenőmentessé a fesztivál menetét. A film utáni viták bonyolítója Ozsda Erika filmszínész, a Duna Televízió műsorvezetője.
***
FEKETE IBOLYA NYERTE A FŐDÍJAT. Tegnap este a Corvin Budapest Filmpalotában tartott ünnepségen Fekete Ibolya, a Chico című nagyjátékfilm rendezője vehette át a 33. Magyar Filmszemle fődíját. Rendezői díjban a Kísértetek rendezője, Kamondi Zoltán részesült. Az operatőri díjat megosztva ítélte oda a játékfilmes zsűri ifjú Seregi Lászlónak Az utolsó Blues, és Medvigy Gábornak a Kísértések című film fényképezéséért. A legjobb forgatókönyvírói díjat Pozsgai Zsolt, Dörner József és Zsigmond Dezső vette át a Zsigmond Dezső rendezte Hetedíziglen című filmért. Durst György a játékfilmesek produceri díjában részesült. Az elsőfilmes díjat a Hukkle rendezője, Pálfi György vitte haza. Megosztva ítélte oda a zsűri az Irat Alapítvány első forgatókönyves díját Miklauzic Bencének és Maruszki Balázsnak az Ébrenjárók című filmért. A kísérleti kisjáték kategória nagydíját Pölcz Boglárka és Pölcz Róbert nyerte el a Szafari című alkotásért. E kategória rendezői díjában Forgács Péter Bibó breviáriuma részesült. Muhi András a Citromfej és a Legkisebb film a legnagyobb magyarról című filmek producere nyerte el a katagória díját. A dokumentaristák fődíját Almási Tamás, a Sejtjeink című film rendező-operatőre kapta. Rendező-operatőri díjban Füredi Zoltán részesült Északföld című filmjéért. A Mozisok Országos Szövetségének díját az előző filmszemle óta elnyert nézettségi adatok alapján Kabay Barna vette át a Meseautó, Koltay Gábor a Sacra Corona című filmért. 2001. december 31-ig Koltay Gábor filmjét a mozikban 254 623 ezer néző látta. A saját szervezésű vetítéseken elért nézőszámmal együtt a filmet több mint 500 ezer néző tekintette meg. Kabay Barna Meseautójának az elmúlt esztendő végéig 304 944 nézője volt.
origo.hu
Századvég: Őrzi vezető szerepét a Fidesz-KDNP
