Az egri nők éve Heves megyében

Eger városában Dobó vára, a karcsú minaret, a pompás székesegyház és a város légköréhez híven illeszkedő organikus építészeti remeklés, Makovecz Imre uszodája fogadta a sajtótájékoztatóra érkező újságírókat a tél egyik, talán utolsó, hideg napján. Fanfárok fújták a vendégek tiszteletére Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekének dallamait, ám még a várdombra sem értünk, máris túszul ejtettek bennünket a törökök. Dobó István vitézei pedig könnyű kopjával, íjjal, szablyával víttak érettünk párbajt. Szabadulásunkat Dobó István és a török beglerbég kardpárbaja hozta meg, amely a kutya török lefejezésével ért véget. Ezután fess egri leánykák, magyar és török vitézek együtt kínáltak bennünket hamuban sült pogácsával és mazsolával édesített ágyaspálinkával. Közben megtudtuk Veres Gábortól, a Dobó István Vármúzeum igazgatójától, hogy a Végvári vigasságok Egerben című történelmi fesztivál egyik legszebb látványosságából kaptunk ízelítőt. A július 20–28-ig tartó fesztivált immár hetedízben rendezik meg. Az ostromjátékból és a haditornából azok sem maradnak ki, akik ebben az időszakban máshol töltik a szabadságukat, hiszen a turisták júliustól októberig megtekinthetik a Dobó István Vármúzeumban a csatajeleneteket az Egri Vitézlő Oskola diákjainak közreműködésével. Ugyanitt elevenedik meg a Harlekin Bábszínház előadásában Tinódi Lantos Sebestyén krónikája, amelyet Lázár Attila álmodott színpadra. A sajtótájékoztató a gótikus palota reneszánsz termében folytatódott. A polgármesteri testület gyűlésén elhatároztatott, hogy 2002 az egri nők éve lesz. Gárdonyi Géza regényéből, gyermekkorunk legszebb olvasmányából is tudjuk, hogy a híres ostrom négyszázötven esztendővel ezelőtt, 1552. szeptember 11-én kezdődött és október 17-én ért véget. A Széchenyi-terv lehetővé tette, hogy az utóbbi ötven-hatvan év során igencsak elhanyagolt egri vár idén végre megújuljon. 2002 a Magyar Nemzeti Múzeum megalapításának kétszázadik évfordulója. Ennek tiszteletére a Dobó István Vármúzeum gótikus palotájának időszaki kiállítótermeiben nyílik meg március 22-én egy mutatványkiállítás Pyrker János László egri érsek legendás képtárából. A XIX. század egyik nagyvonalú magyar mecénása 1836-ban ajándékozta a Nemzeti Múzeumnak a birtokában lévő értékes gyűjteményt, amelynek kis része átmenetileg visszakerül eredeti városába. A tavaszi és a nyári fesztivál látványos eseményeinek sorát gazdagítja a testvérvárosok képzőművészeti tárlata, mely az úgynevezett „rossz templomból” felújított Egri Városi Galériában várja a látogatókat, illetve a monodráma-fesztivál, az Agria-játékok látványos produkciói, amelyek mind azt szolgálják, hogy az Eger városa múltjához méltó, kiemelt övezetté váljon. A szép tervek megvalósulását a Széchenyi-terven kívül a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és mások támogatása teszi lehetővé.